KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Férj és feleség

Csala Károly

 

A szerelem múlandó, a házasság romlandó – hirdeti csaknem minden művében a lengyel irodalom talán első számú ötletembere, Ireneusz Iredynski, aki e film forgatókönyvét is írta. Az író szellemessége vitathatatlan, mélysége vitatható. A film rendezésére ugyanez áll. Sylwester Chęciński tapasztalt, hazájában többszörös díjnyertes rendező: elsősorban színészei kiválasztásával és vezetésével tesz ránk jó benyomást. No, de a történet sovány. Előbb a férj, Roman szemszögéből látjuk: névtelen fenyegető leveleket kap, rettegni kezd, sorra veszi azokat, akiknek élete során ártott, akiket cserbenhagyott, s kiderül, egyikük sem lehet a fenyegetőző. Aztán rémületében átlöki a korláton a sötét lépcsőházban némán közeledő félbolond lakótársát, a rendőrség gyilkosságért letartóztatja. A második részben kiderül, hogy a gyengédséget nélkülöző feleség, Magda volt a névtelen levelek szerzője. A nőnek jó oka van hosszan zokogni, férje vállára borulva, a film végén: bizonyára nem ezt akarta. De azért nem vallja be az igazságot. A dramaturgia trükkössége nem hagyott más teret a rendezőnek és munkatársainak fantáziájuk használatára, mint formális ötletek beépítését a film szövetébe. Az operatőr így azt találta ki, hogy a jelenben játszódó képeket az értékhatárhoz közel eső homályban veszi föl (à la Koltai Lajos), s a visszaemlékezések jeleneteit mutatja normális, nappali megvilágításban. Maché az egész. Csak a jó színészek próbálnak többet adni: elsősorban Andrzej Seweryn és Marzena Trybała, a férj és a feleség alakítói.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 43-44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7562