KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/november
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Mozgókép Alapítványról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A Nyugat alkonya, a Kelet agóniája Velence

• Kozma György: Csendben megyek el A kert
• Turcsányi Sándor: Csúcstalálkozó a sherwoodi erdőben A kis Taraszov és a nagy Costner
• Molnár Gál Péter: Így élni jó! Frank Capráról
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Nemzeti purgatórium És mégis
• Hegyi Gyula: Európai operacirkusz Találkozás Vénusszal
• Barna Imre: A palermói rém Nyitott ajtók
• Csengery Kristóf: Szomorúan ellenőrzött vonatok Az állomás
VIDEÓ
• György Péter: Szemhatár-átlépés Magyar és holland videóinstallációk

• Zsugán István: Engem a hazugságok is gazdagítanak A moziról beszél Sebeők János író és természetvédő
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Where
• Koltai Ágnes: Thelma és Louise
• Ardai Zoltán: Érzelmes csodabogarak
• Turcsányi Sándor: A király ágyasa
• Tamás Amaryllis: Rocketeer
• Gáti Péter: Kipurcant a bébicsősz, de anyának egy szót se!
• Zsenits Györgyi: Nagy durranás
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: A kis zabálás Kapreál novella

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az utolsó tánc

Barna György

Kettős gyilkosságért – enyhítő körülmény hiányában – halálra ítélik Cindyt (Sharon Stone), aki az évek óta tartó jogi processzusok terhe alatt már megváltásként várja mielőbbi kivégzését. A végrehajtás előtti utolsó forduló, a kormányzó elé terjesztendő kegyelmi kérvény ügyét egy fiatal ügyvéd-titán kapja. Személyes bizonyítási vágya, valamint annak a korábban eltusolt körülménynek az „előbányászása”, hogy a lány kábítószer hatása alatt ölt, konfliktusba keverik az elítélttel és a politikai itatóspapírként működő igazságszolgáltatással. Közeledik a kormányzóválasztás. A média és a nép (ebben a sorrendben) mozgatja a kormányzó kemény kezét: nem ad kegyelmet. Hayes ügyvédet elbocsátják. Cindyt elaltatják. Különös hatású, dokumentumfilmszerű blokk a humánus hóhérság technicizáltságának paradox képsora. Az Ember csupán megkötözi a pácienst, beköti az infúziót, ellép három métert és benyomja a play-gombot az Altatóinjekció-adagolás-útján-kivégző rendszeren (AAÚK-system). Bruce Beresford, az Oscar-díjjal jutalmazott Miss Daisy sofőrje rendezőjének filmje egyedül itt, és így foglal állást a halálos ítélettel szemben. Ezek a kemény és precíz, a hatásvadászatot átmenetileg kerülő (mert nem a haldokló iránti, némileg olcsóbb együttérzésre játszó), tényfeltáró mozgóképek mentik fel, valamelyest, a cselekményében egyébként rutinmegoldásokba ragadt filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=295