KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/november
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Mozgókép Alapítványról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A Nyugat alkonya, a Kelet agóniája Velence

• Kozma György: Csendben megyek el A kert
• Turcsányi Sándor: Csúcstalálkozó a sherwoodi erdőben A kis Taraszov és a nagy Costner
• Molnár Gál Péter: Így élni jó! Frank Capráról
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Nemzeti purgatórium És mégis
• Hegyi Gyula: Európai operacirkusz Találkozás Vénusszal
• Barna Imre: A palermói rém Nyitott ajtók
• Csengery Kristóf: Szomorúan ellenőrzött vonatok Az állomás
VIDEÓ
• György Péter: Szemhatár-átlépés Magyar és holland videóinstallációk

• Zsugán István: Engem a hazugságok is gazdagítanak A moziról beszél Sebeők János író és természetvédő
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Where
• Koltai Ágnes: Thelma és Louise
• Ardai Zoltán: Érzelmes csodabogarak
• Turcsányi Sándor: A király ágyasa
• Tamás Amaryllis: Rocketeer
• Gáti Péter: Kipurcant a bébicsősz, de anyának egy szót se!
• Zsenits Györgyi: Nagy durranás
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: A kis zabálás Kapreál novella

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mélyvíz

Varró Attila

 

Az Elisabeth Sanxay Holding név első pillantásra egy hongkongi vegyesvállalathoz is tartozhatna, valójában azonban az Egyesült Államok egyik legkitűnőbb női bűnügyi íróját takarja, akinek 40-es években készült regényeit többek között Raymond Chandler és Patricia Highsmith is igen nagyra becsülte. A jellegzetesen noir-témákra szakosodott szerzőnő művei sajnálatos módon kevésbé bizonyultak vonzó alapanyagnak a filmvilág számára, mint a Marlowe-esetek vagy a tehetséges Mr. Ripley történetei: egyetlen jelentős moziadaptációja az 1947-es Blank Wall (Üres fal) alapján készült Óvatlan pillanat, amelyet Max Ophüls rendezett rövid hollywoodi tartózkodása kevésbé szerencsés közjátékaként. A sötét, klausztrofób thrillerből a francia rendező saját szájízéhez igazítva pasztell-tónusú melodrámát forgatott, amelynek láttán csak sajnálkozhat a néző, hogy a filmmogul Selznick Holding helyett a jóval érdektelenebb Daphne du Mauriert választotta Hitchcock amerikai bemutatkozásához.

Annál nagyobb szerencse, hogy az ezredfordulós újrafeldolgozás a Highsmith-filmtervük kudarca után hasonló tapintású alapanyagra vadászó McGehee-Siegel alkotópároshoz került. A Varrat remekbeszabott neo-noirjával debütáló duó kezében a Holding-mű eredeti fényében ragyog fel: az írónő puritán képei, tömör leírásokra épülő stílusa és precíz suspense-technikája híven tükröződik vissza az elkészült film hűvös, visszafogottságuk ellenére mégis lenyűgöző erejű képsorain. Bár a rendezők jelentős tartalmi módosításokat hajtottak végre forgatókönyvükben (a kaliforniai helyszínből nevadai lesz, az anyai védelemre szoruló, önfejű csitriből pedig homoszexualitását titkoló kamaszfiú), ezek inkább gazdagítanak, sem mint rontanak a feldolgozáson; a nem kifejezetten a tipikus hollywoodi anyaképbe illő Tilda Swinton választása pedig igazi telitalálat a főszerepre. A Hetedik, vagy a Memento posztmodern noirjai felől nézve a Mélyvíz talán avítt bűnügyi melodrámának tűnhet, de az idei multiplex-kínálatban mindenképp ritka és üde színfolt, kellemes időutazás Douglas Sirk és a Mildred Pierce fénykorába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3545