KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/november
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Mozgókép Alapítványról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A Nyugat alkonya, a Kelet agóniája Velence

• Kozma György: Csendben megyek el A kert
• Turcsányi Sándor: Csúcstalálkozó a sherwoodi erdőben A kis Taraszov és a nagy Costner
• Molnár Gál Péter: Így élni jó! Frank Capráról
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Nemzeti purgatórium És mégis
• Hegyi Gyula: Európai operacirkusz Találkozás Vénusszal
• Barna Imre: A palermói rém Nyitott ajtók
• Csengery Kristóf: Szomorúan ellenőrzött vonatok Az állomás
VIDEÓ
• György Péter: Szemhatár-átlépés Magyar és holland videóinstallációk

• Zsugán István: Engem a hazugságok is gazdagítanak A moziról beszél Sebeők János író és természetvédő
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Where
• Koltai Ágnes: Thelma és Louise
• Ardai Zoltán: Érzelmes csodabogarak
• Turcsányi Sándor: A király ágyasa
• Tamás Amaryllis: Rocketeer
• Gáti Péter: Kipurcant a bébicsősz, de anyának egy szót se!
• Zsenits Györgyi: Nagy durranás
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: A kis zabálás Kapreál novella

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A birodalom védelme

Létay Vera

A politikai és hatalmi összefonódások sötét erői ellen forduló, magányos újságíró éppoly jellegzetes hőse az újkori mozi-mitológiának, mint egykor a kevésbé motorizált és elektronizált időkben a Jó oldalán küzdő, metszett arcélű western-lovas, vagy a középosztály erkölcsnormáinak bilincsét luxusbűnözők csuklójára kattintó derék rendőrfelügyelő. A tömegtájékoztatás pulóver-egyenruhás, kialvatlan tekintetű, elszánt közkatonái a Nyilvánosság újságpapír-zászlaját magasra emelve, írógépek, kazettás magnók, fényképezőgépek könnyűfegyverzetét szegezve a nemzetközi nagypolitika, az úgynevezett államérdekek, titkosszolgálati cselszövések nukleáris arzenálja ellen; a film, vagy ha úgy tetszik, az életséma szerint többnyire személyes vereséget szenvednek. Az angol David Drury politikai krimijének fiatal újságíró hőse is életével fizet túlzott szakmai érdeklődéséért. Az agyonbonyolított, furfangos logikával kisakkozott történetben, miként ez jellegzetesen brit közéleti filmhez illik, szerepel a honvédelem és a szépnem iránt egyaránt elkötelezett, jellegzetes brit képviselő, szerepel állítólagos KGB-ügynök és egyáltalán nem állítólagos amerikai támaszpont. Amely a film állítása szerint a maga balesetveszélyes atombombázóival közelibb veszedelem, mint az, ami ellen a birodalmat védelmezi. A néző azért végül is megnyugodhat, a külföldi lapoknak kicsempészett leleplező dokumentum vevőkre talál az európai polgári demokráciák nyilvánossági piacán. A mi tipegő-topogó glasznosztyunk tanulhat még rafinériát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/01 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4873