KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/november
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Mozgókép Alapítványról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A Nyugat alkonya, a Kelet agóniája Velence

• Kozma György: Csendben megyek el A kert
• Turcsányi Sándor: Csúcstalálkozó a sherwoodi erdőben A kis Taraszov és a nagy Costner
• Molnár Gál Péter: Így élni jó! Frank Capráról
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Nemzeti purgatórium És mégis
• Hegyi Gyula: Európai operacirkusz Találkozás Vénusszal
• Barna Imre: A palermói rém Nyitott ajtók
• Csengery Kristóf: Szomorúan ellenőrzött vonatok Az állomás
VIDEÓ
• György Péter: Szemhatár-átlépés Magyar és holland videóinstallációk

• Zsugán István: Engem a hazugságok is gazdagítanak A moziról beszél Sebeők János író és természetvédő
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Where
• Koltai Ágnes: Thelma és Louise
• Ardai Zoltán: Érzelmes csodabogarak
• Turcsányi Sándor: A király ágyasa
• Tamás Amaryllis: Rocketeer
• Gáti Péter: Kipurcant a bébicsősz, de anyának egy szót se!
• Zsenits Györgyi: Nagy durranás
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: A kis zabálás Kapreál novella

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bolykovszky Béla halálára

N. N.

 

Több mint ötven évvel ezelőtt kezdte pályáját, még a némafilm-korszakban. Fölvilágosítóként dolgozott, előbb Eiben István, majd Hegyi Barnabás mellett. A régi magyar operatőri iskola e jelentős művészei rendkívül sokat köszönhettek tehetségének: nem véletlenül fogadták el közvetlen munkatársuknak, partnerüknek. Még fontosabb szerepet játszott 1945 után. Több mint húsz évig tanított rendező- és operatőrjelölteknek a Filmművészeti Főiskolán világítástechnikát. Ez alatt az idő alatt sok kitűnő magyar film fővilágosítója volt. Pásztor István, Illés György, Szécsényi Ferenc és mások munkatársa. Olyan jelentős alkotások elkészítésében működött közre, mint a Vasvirág, az Édes Anna, az Angyalok földje, a Hideg napok.

„Fénymester” – ezzel a szóval illették a legjobb magyar operatőrök, s jellemző, hogy egykori tanítványai közül Zsigmond Vilmos, Kovács László vagy Badal János is gyakran feleleveníti alakját. Bolykovszkv Béla kéziratos visszaemlékezéseinek forrásértékű filmtörténeti jelentősége tagadhatatlan, érdemes volna – legalább a szakma számára – hozzáférhetővé tenni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6687