KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/november
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Mozgókép Alapítványról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A Nyugat alkonya, a Kelet agóniája Velence

• Kozma György: Csendben megyek el A kert
• Turcsányi Sándor: Csúcstalálkozó a sherwoodi erdőben A kis Taraszov és a nagy Costner
• Molnár Gál Péter: Így élni jó! Frank Capráról
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Nemzeti purgatórium És mégis
• Hegyi Gyula: Európai operacirkusz Találkozás Vénusszal
• Barna Imre: A palermói rém Nyitott ajtók
• Csengery Kristóf: Szomorúan ellenőrzött vonatok Az állomás
VIDEÓ
• György Péter: Szemhatár-átlépés Magyar és holland videóinstallációk

• Zsugán István: Engem a hazugságok is gazdagítanak A moziról beszél Sebeők János író és természetvédő
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Where
• Koltai Ágnes: Thelma és Louise
• Ardai Zoltán: Érzelmes csodabogarak
• Turcsányi Sándor: A király ágyasa
• Tamás Amaryllis: Rocketeer
• Gáti Péter: Kipurcant a bébicsősz, de anyának egy szót se!
• Zsenits Györgyi: Nagy durranás
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: A kis zabálás Kapreál novella

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hajadon feleség

Nagy András

A film a második világháború idején a hátországban játszódik. A kisvárosi Pani Maria zugpálinkát mérő nőből társadalmilag megbecsült frontharcosfeleség lesz a háború zűrzavarában. Abban a kisvárosi közösségben, ahol Pani Maria él, még erősen tartja magát az előítélet, hogy egy nő társadalmi becsületét a férj adja meg. A férfi (a későbbi férj) egy háborúba belevetett, szülőföldjétől elszakított ember, aki magányában a jópofa nőcsábász szerepéhez idomul. Amikor ez a szerep a nőnél nem bizonyul hatásosnak, előkerül a készletből a család után vágyódó szegény katona figurája. De igazából nem akarja vállalni a házasság kötelékét, a háború után vissza akar térni szülőföldjére. A kis hadiárva, akit Pani Maria örökbefogadott, végül is maradásra bírja.

A film nem a háborús hétköznapokkal foglalkozik, hanem a háború emberi kapcsolatokat alakító hatásával: a hagyományos, megszokott érintkezési formák fellazulásával, a nő-férfi viszony változásával. Mindezt azonban rendkívül sematikusan teszi. Hiányzik az egyes szereplők viselkedéséből az átélt emberi sors hitele. A katona, a nő és a gyermek viszonya pedig a háborús filmekből megszokott sztereotip élethelyzetek kicsit rafináltabb megfogalmazása. A rendes kerékvágásából kizökkenő kisváros életének képei (a film legjobban elkészített részei) puszta díszletként kapcsolódnak a történethez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 38-39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7839