KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/november
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Mozgókép Alapítványról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A Nyugat alkonya, a Kelet agóniája Velence

• Kozma György: Csendben megyek el A kert
• Turcsányi Sándor: Csúcstalálkozó a sherwoodi erdőben A kis Taraszov és a nagy Costner
• Molnár Gál Péter: Így élni jó! Frank Capráról
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Nemzeti purgatórium És mégis
• Hegyi Gyula: Európai operacirkusz Találkozás Vénusszal
• Barna Imre: A palermói rém Nyitott ajtók
• Csengery Kristóf: Szomorúan ellenőrzött vonatok Az állomás
VIDEÓ
• György Péter: Szemhatár-átlépés Magyar és holland videóinstallációk

• Zsugán István: Engem a hazugságok is gazdagítanak A moziról beszél Sebeők János író és természetvédő
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Where
• Koltai Ágnes: Thelma és Louise
• Ardai Zoltán: Érzelmes csodabogarak
• Turcsányi Sándor: A király ágyasa
• Tamás Amaryllis: Rocketeer
• Gáti Péter: Kipurcant a bébicsősz, de anyának egy szót se!
• Zsenits Györgyi: Nagy durranás
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: A kis zabálás Kapreál novella

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Utazás a világ végére

Bende Monika

 

A Kisfilmek a nagyvilágból televíziós sorozatból megismert, vállalkozásaival rokonszenvét keltő Cousteau kapitány és expedíciója a dél-amerikai vizektől már messze jár. A repülőgéppel, tengeralattjáróval és minden földi jóval felszerelt legendás Calypso, a világ legkorszerűbb kutatóhajója az élet lehetőségeinek legvégsőbb határáig, az Antarktiszra merészkedett.

Az emberi lakóhelyekre is becsábítható leguánok, a kedves vidrák után megbarátkozunk a dermesztő sarkvidék élővilágával. Hiszen a szárazföldön oly ügyefogyottan csoszogó, de a vízben torpedókként száguldozó, kölykeiket védve nagyon is harcias pingvinek igazán tiszteletre méltó kis élőlények. S hőssé válik az előbbi támadó is, amikor saját fészkét védelmezi. A hajdani bálnavadászok elhagyott telepén a kékbálna összeállított csontváza (a még élő leghatalmasabb állat) megdöbbentő – monumentális mementó a már alig-alig jóvátehető mészárlások ellen. Leheletfinom látvány az áttetsző, mesebeli jéghal, az apró karácsonyi csengettyűre hasonlító kehelymedúza. Az utolsó felvétel is: a több száz méter magas, szigetként elterülő jéghegy belsejében a szikrázó galériák – kubista, vagy inkább szürrealista látomás.

Merre veheti még útját a híressé vált hajó? A tagbaszakadt, szőke Pierre-t (aki földön fekve duruzsolt a tojásait őrző halfarkasnak) repülőgépcsavar ölte meg. Halott már azóta a fiú is, a vonzó Philippe Cousteau, a film víz alatti felvételeinek készítője, társírója, -rendezője. Csodálatos Calypsója fedélzetén magányossá lett a természetvédő és szemmel láthatóan sikeres anyagi vállalkozó, a francia ellenállás kitüntetettje, Cousteau kapitány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7908