KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/január
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Tony Richardson

• Jeles András: Küzdelem Napló
SPIKE LEE
• Turcsányi Sándor: New York fényei
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: Tévé-Borisz és Videó-Misa Folytatásos történelem (2.)
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A DeMille-örökség Pordenone
ROSSELLINI
• Bikácsy Gergely: Vulkán, jégcsap, könnyek Rossellini és a Stromboli
KRITIKA
• Spiró György: Egy műfaj, ami nincs Száműzöttek
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Rosalie vásárolni megy
• Turcsányi Sándor: Hamis a baba
• Schubert Gusztáv: Kősikoly
• Kovács András Bálint: A Halászkirály legendája
• Hegyi Gyula: Harley Davidson és a Marlboro Man
• Fáber András: Csak egy lövés
• Sneé Péter: Doc Hollywood
• Bíró Péter: Leszámolás Kis-Tokióban
• Békés Pál: Delicatessen
• Tamás Amaryllis: Visszatérés a kék lagúnába
KÖNYV
• Takács Ferenc: Össz-kelet-európai szemle MOVEAST – 1.
ELLENFÉNY
• György Péter: A háború

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Magasiskola

Czirják Pál

Magyar, 1970. Rendezte: Gaál István. Szereplők: Ivan Andonov, Bánffy György, Meszléry Judit. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 82 perc.

Egy fiatalember érkezik a puszta közepén álló solymásztelepre. Kezdetben lenyűgözi őt a telepiek zárt közösségét határozott kézzel vezető solymász egyénisége, elhivatottsága. Idővel azonban mindinkább felismeri a szigorú rend taszító és embertelen arcát, de mivel a változtatás lehetetlennek tűnik, végül elmenekül. A pár mondatban összefoglalható cselekmény, az adott közeg szikár ábrázolása mögött felsejlik egy további réteg is: a mindenkori diktatúrák allegóriája.

Gaál István negyedik nagyjátékfilmje, az 1970-es Magasiskola a rendező pályáját tekintve inkább magányos kísérletnek tekinthető; a korszak formai törekvései között ugyanakkor találhatunk párhuzamokat. Jancsó parabolái vagy Maár Gyula absztrakt modellt teremtő darabja, a Prés (1971) ugyanarról a politikai világrendről mondtak ítéletet, mint a Mészöly Miklós írásából született Magasiskola. És bár maga Gaál sem korábban, sem később nem forgat hasonló hangvételű filmet, sajátos módon a Sodrásban (1963) után mégis éppen ez a munkája válik legfontosabb alkotásává. Jelzi ezt a cannes-i különdíj és az a felértékelődés, amely a film utóbbi években lezajlott újraolvasása nyomán tapasztalható.

Ehhez igazodik a Filmintézet, amikor filmtörténeti sorozatában a Sodrásbant követően Gaál Istvántól másodikként ennek a műnek ad helyet. Teszi ezt azzal a szakmai gondossággal, amely a kezdetek óta jellemzi az ötvenedik lemezéhez közelítő kezdeményezést.

Extrák: ezúttal egy – Grunwalsky Ferenc és Pintér György által készített – korabeli werkfilm, továbbá Gelencsér Gábor hosszabb elemzése került a játékfilm mellé. (Mindkettő megtekinthető angol felirattal is.) Előbbi nagy érdeme, hogy a rendezői vallomás mellett a forgatás olyan egyedi pillanatait sikerült megörökítenie, amelyekről e felvételek nélkül aligha tudnánk képet alkotni. A korszak filmtörténész szakértőjének gondolatai pedig segítenek a mű és a kontextus pontosabb megértésében, az alapul szolgáló irodalmi szöveg és a mozgóképi feldolgozás viszonyának feltérképezésében, a filmnyelvi megoldások minél árnyaltabb dekódolásában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11672