KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/január
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Tony Richardson

• Jeles András: Küzdelem Napló
SPIKE LEE
• Turcsányi Sándor: New York fényei
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: Tévé-Borisz és Videó-Misa Folytatásos történelem (2.)
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A DeMille-örökség Pordenone
ROSSELLINI
• Bikácsy Gergely: Vulkán, jégcsap, könnyek Rossellini és a Stromboli
KRITIKA
• Spiró György: Egy műfaj, ami nincs Száműzöttek
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Rosalie vásárolni megy
• Turcsányi Sándor: Hamis a baba
• Schubert Gusztáv: Kősikoly
• Kovács András Bálint: A Halászkirály legendája
• Hegyi Gyula: Harley Davidson és a Marlboro Man
• Fáber András: Csak egy lövés
• Sneé Péter: Doc Hollywood
• Bíró Péter: Leszámolás Kis-Tokióban
• Békés Pál: Delicatessen
• Tamás Amaryllis: Visszatérés a kék lagúnába
KÖNYV
• Takács Ferenc: Össz-kelet-európai szemle MOVEAST – 1.
ELLENFÉNY
• György Péter: A háború

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Svindlerek

Soós Tamás Dénes

The Grifters – amerikai, 1990. Rendezte: Stephen Frears. Szereplők: Anjelica Huston, Annette Bening, John Cusack. Forgalmazó: Mirax. 110 perc.

Jim Thompson egyik tradicionálisabb munkájának adaptációjával csatlakozott rá a nyolcvanas években nekilóduló neo-noir hullámra Stephen Frears, aki Az árulóval (The Hit, 1984) már bizonyította, hogy ért a karakterközpontú, szétdumált bűnfilmekhez. A nehezen adaptálható Thompson könyörtelen lélektani megállapításokból és fanyar cinizmusból építkező világát egy másik neves bűníró, Donald Westlake ültette át szélesvászonra – meglehetős szöveghűséggel. A három kispályás svindler – a piti átveréseket űző Roy, a maffiának lovi-fogadásokat kötő anyja, Lilly és Roy hosszú lejáratú átvágásokra specializálódott szeretője, Myra – életében nem a bűntettek végrehajtása, hanem a szeretetéhségből, hiúságból s gyerekkori traumákból szőtt kapcsolatrendszerük az érdekes. Ugyan a Svindlerek filmerziója a szöszi csinibabára redukált Myra karakterrajzából kisatírozza a mélységet – a gyökértelenség és a magány érzete elől végül a normális világba visszavágyó Roy figurája esetében pedig túlzottan az anyjához fűződő ödipális viszonyra fókuszál –, Frears is sikerrel sodorja a sors, valamint a jellemtorzulások áldozatainak pozíciójába a bagatell bűnözőkaraktereket.

A színészi játék emlékezetes, Anjelica Huston a domináló, de a megaláztatást rezignáltsággal tűrő anya, Annette Bening a manipulatív, romlottan erotikus Myra, az első komoly drámai szerepét kapó John Cusack pedig a naiv, sértett lelkű tolvaj szerepében lubickol. A Svindlerek ráadásul a szubjektív, kihagyásos elbeszélésmód alkalmankénti thrilleresítése mellett az atmoszférateremtésben is jeleskedik: Frearséknek sikerült egy baseballütővel kimért gyomrosnál is fájdalmasabb, heves sodrású bűnprózából egy ráérősen csorgó, melankóliával színezett neo noirt készíteni.

Extrák: semmi.

 

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11681