KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/január
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Tony Richardson

• Jeles András: Küzdelem Napló
SPIKE LEE
• Turcsányi Sándor: New York fényei
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: Tévé-Borisz és Videó-Misa Folytatásos történelem (2.)
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A DeMille-örökség Pordenone
ROSSELLINI
• Bikácsy Gergely: Vulkán, jégcsap, könnyek Rossellini és a Stromboli
KRITIKA
• Spiró György: Egy műfaj, ami nincs Száműzöttek
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Rosalie vásárolni megy
• Turcsányi Sándor: Hamis a baba
• Schubert Gusztáv: Kősikoly
• Kovács András Bálint: A Halászkirály legendája
• Hegyi Gyula: Harley Davidson és a Marlboro Man
• Fáber András: Csak egy lövés
• Sneé Péter: Doc Hollywood
• Bíró Péter: Leszámolás Kis-Tokióban
• Békés Pál: Delicatessen
• Tamás Amaryllis: Visszatérés a kék lagúnába
KÖNYV
• Takács Ferenc: Össz-kelet-európai szemle MOVEAST – 1.
ELLENFÉNY
• György Péter: A háború

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Majomparádé

Hungler Tímea

A Hotel Majesty ropogósra vasalt komorna-fityulái, kínai porcelánjai és piruló beefsteakjei közé titokzatos angol lord érkezik hatalmas utazóládával. Benne filmünk főszereplője: Damson, a majom. Nem átlagos majom ez a Damson. Banánt ugyan eszik (fagyinak, turmixnak), de iszik, sőt dohányzik, mit több: ékszert lop a lord megbízásából.

Kutya mellé – mint tudjuk – gyerek dukál. A szabály filmünk esetében rugalmasan módosul: majom mellé rögtön kettő. Elvégre főemlős. Kijár neki egy nagyobb is, meg egy kisebb; a szállodaigazgató bájos csemetéi, kiknek napi átlagos elfoglaltsága a vizipisztolyosdi, a célbadobálósdi és egyéb ósdi gyerekcsínyek. Hiába, a papi állandóan elfoglalt, minden capribogyót személyesen ellenőriz a tengeri herkentyűkön.

Mindeközben a szellőzőaknában vadul zajlik az élet: Damson majom le-föl, különféle brillekkel megrakottan.

A szálak végül a csúcsjelenetben, az éves kristálybálon fonódnak össze a nagy népi tortadobálásba fúlva; ahol is a jó elnyeri jutalmát, a rossz méltó büntetését. Nevezetesen: a hisztis tulaj (Faye Dunaway) egy epertortában végzi, a lord lelepleződik, Damson sorsa pedig szerencsés fordulatot vesz, háziállat lesz.

Tanulság: ha süt a nap, napozzunk, ha esik az eső, olvassunk, de e remekművet minden körülmények között hanyagoljuk el. Még viccnek is rossz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=318