KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/január
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Tony Richardson

• Jeles András: Küzdelem Napló
SPIKE LEE
• Turcsányi Sándor: New York fényei
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: Tévé-Borisz és Videó-Misa Folytatásos történelem (2.)
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A DeMille-örökség Pordenone
ROSSELLINI
• Bikácsy Gergely: Vulkán, jégcsap, könnyek Rossellini és a Stromboli
KRITIKA
• Spiró György: Egy műfaj, ami nincs Száműzöttek
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Rosalie vásárolni megy
• Turcsányi Sándor: Hamis a baba
• Schubert Gusztáv: Kősikoly
• Kovács András Bálint: A Halászkirály legendája
• Hegyi Gyula: Harley Davidson és a Marlboro Man
• Fáber András: Csak egy lövés
• Sneé Péter: Doc Hollywood
• Bíró Péter: Leszámolás Kis-Tokióban
• Békés Pál: Delicatessen
• Tamás Amaryllis: Visszatérés a kék lagúnába
KÖNYV
• Takács Ferenc: Össz-kelet-európai szemle MOVEAST – 1.
ELLENFÉNY
• György Péter: A háború

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tűz háborúja

Tóth Péter Pál

 

Egy falka szőrös, koszos állat szuszog az odúban. Oda-kinn egyikük őrt guggol, röptében mar el valami szárnyas férget és vígan ropogtatja agyarai között. Hirtelen idegen élőlények szagát érzi. Aztán mégis elhessenti rosszsejtelmét, hiszen minden olyan csöndes, itt is már a reggel, ébredezik a többi görnyedt idétlenség benn a barlangban, lehet vidáman rikoltozni, s meghágni valamelyik nőstényt a pataknál.

Ha valaki azt gondolná, hogy természetfilmről írok, téved. Merthogy a lajhár-szerű őr a tüzet, a Tüzet vigyázza, s valójában nem lajhár vagy csimpánz, hanem: ember – 800 évezred előtt. Ember, Jean-Jacques Annaud, nem is egészen jelentéktelen francia rendező hiper-darwinista szellemben filmmé mesterkedett álmodern mítoszában.

Van itt kérem, minden. Tudósok garmada, akik mesterséges ősnyelvet kreáltak, amin elképzelésük szerint (no és persze a szigorúan tudományos adatok alapján) a homo sapiens annak idején nyögdécselt. Aztán ott a lelkes alkotócsapat, kellékestől színészig. Ők mindent megtettek azért, hogy minden a lehető legeredetibb legyen. Állítólag együtt éltek hónapokig a vadonban, hogy megfelelőképp belehelyezkedhessenek az ősember gondolkodásmódjába.

Enyhe kételkedéssel szemlélhetjük az eredményt. A tüzet őrző görnyeteg homo páciens orra ugyanis nem csalt. Hősünk alig kászálódik le szíve hölgyéről, máris egy gálád ellenfalka tör békés csimpanzoidjainkra, s kergeti el őket bőséges vérfürdő után az Odú s a Tűz mellől. Ettől fogva az Isten se menti meg a történetet attól (6 aztán végképp nem), hogy az a mechanikus materializmus kissé sekély és iszapos medrecskéjében csurdogáljon. Az álmélkodó néző figyelemmel követheti három falka-tag vándorlását az éltető Tűz felé. Három proto-muskétás Homérosztól, Swift-től, Dumas-tól, Vernétől, no és persze Steven Spielbergtől nekibátorodó kalandjait.

Gyanítom, hogy a „hitelesség” megteremtésére irányuló külsőséges igyekezet merő szemfényvesztés. Azon, hogy a látottakból mennyi a „tudomány”, vitatkozni sem érdemes. Dramaturgiája egyértelműen leleplezi, hogy igazi rokonságot valójában a Csillagok háborújával meg az E. T.-vel tart Annaud filmje. Ha hozzávesszük a zeneszerző álklasszikus szépelgését, a befejező kép negédes optimizmusát (a várandós nőstény szőrös homlokú lovagja karjaiban ábrándos szemekkel figyeli a Holdat, míg szíve alatt ott érik szépséges jelenünk stb.), bízvást megállapíthatjuk, hogy giccs ez bizony, még csak nem is a javából.

Nem e recenzió feladata azt boncolgatni, vajon mi az oka, hogy az efféle butaságok expressz-tempóban megérkeznek a honi mozikba, míg valóban kitűnő (és közérdeklődésre bizonnyal számot tartó) filmekre néha évtizedekig kell várni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/12 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5962


előző 1 következőúj komment

Menrot#6 dátum: 2007-11-22 19:05Válasz
Valóban jó a film, nekem már évek óta megvan dévédén.
Egyébként minden Annaud film jó.
Ez a kritika idétlen.

A Tűz háborúját a 2007 november 23.-tól érvényes Auchan újság 899 Ft-ért kínálja. Remélhetően valós a hirdetményük.
Ez az első alkalom, hogy Magyarországon egyáltalán látom a kiadványt.

(Nagy hiány még a DVD piacon Zeffirellitől a Rómeó és Júlia, vagy a Végtelen szerelem -hogy csak kettőt említsek.)

Ferra #5 dátum: 2007-08-10 20:54Válasz
Szóval a Tóth Péter Pál "85-ben nem volt szellemi teljesítőképességének a csúcsán.

Ha ebból a filmből csak a kritikájában leírtak jutottak el a tudatáig, akkor nagyon sivár kritikussal állunk szemben.

A fanyar humorból semmit sem értett meg. Nem tud elvonatkoztatni a 80-as évek jelenétől. A "Darvinizmus"-ról fogalma nincsen. Ja ! - és nem természetbarát.

Barátom, Péter Pál, ez a film egy igen jó, elgondolkoztató, néhol kiemelkedően életszerű, még húsz év után sen felejthető, igazi műalkotás.
Kritikával csak a te írásodat lehet illetni, sanyarúságod miatt.

Ferra

Doktorné #4 dátum: 2006-11-02 10:16Válasz
Elég régi már a kommentárod.
sikerült időközben megszerezni a filmet, mert én is nagyon szeretném.

kérlek irj a doktorne@hajdu.birosg.hu
cimre ha tudsz valamit ezzel kapcsoaltban.

köszönöm
Előzmény: Fürst Szilvia #3

FSzilvia#3 dátum: 2006-06-22 12:09Válasz


Én Jean-Jacques Annaud A tűz háborúja filmjét szeretném mindenképpen megszerezni.Tud segíteni valaki??
Előzmény: skval #2

skval#2 dátum: 2006-05-27 02:42Válasz
A film zseniális.
Ilyen ostoba kritikát még életemben nem olvastam.

kontra#1 dátum: 2006-02-16 08:29Válasz
Ez nem kritika, hanem csak köpködés...