KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/január
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Tony Richardson

• Jeles András: Küzdelem Napló
SPIKE LEE
• Turcsányi Sándor: New York fényei
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: Tévé-Borisz és Videó-Misa Folytatásos történelem (2.)
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A DeMille-örökség Pordenone
ROSSELLINI
• Bikácsy Gergely: Vulkán, jégcsap, könnyek Rossellini és a Stromboli
KRITIKA
• Spiró György: Egy műfaj, ami nincs Száműzöttek
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Rosalie vásárolni megy
• Turcsányi Sándor: Hamis a baba
• Schubert Gusztáv: Kősikoly
• Kovács András Bálint: A Halászkirály legendája
• Hegyi Gyula: Harley Davidson és a Marlboro Man
• Fáber András: Csak egy lövés
• Sneé Péter: Doc Hollywood
• Bíró Péter: Leszámolás Kis-Tokióban
• Békés Pál: Delicatessen
• Tamás Amaryllis: Visszatérés a kék lagúnába
KÖNYV
• Takács Ferenc: Össz-kelet-európai szemle MOVEAST – 1.
ELLENFÉNY
• György Péter: A háború

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Üldözés a sztyeppén

Schubert Gusztáv

 

Ahmet, a „vörös dzsigit” mintha a Lovashadseregből vágtatott volna át a kazah sztyeppére, hogy leszámoljon a szovjethatalom ellenségeivel. Félelmet és kétségeket nem ismerő kérlelhetetlen harcos, tökéletes fegyver. Hogy történetesen a jó ügyért sújtanak oda vele? Éppen ez az: lehet-e vérrel békességet szerezni, kényszerrel boldogítani; lehet-e az, aki már csak bajtársban és ellenségben tud gondolkodni, egy új, emberibb ethosz hírnöke? Karszakbajev szerint nyilván lehet, hiszen bigottan hithű főhősét követendő példaképpé emeli. Gondolhatjuk: történelmi mércével mér, a helyzet akkor és ott ezt a könyörtelen egyértelműséget követelte meg, nem kérhetjük számon a „kor hősétől” mai eszményeinket. A magam részéről mégis ragaszkodnék a kortárs Babel forradalmat féltő kérdőjeleihez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6679