KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/január
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Tony Richardson

• Jeles András: Küzdelem Napló
SPIKE LEE
• Turcsányi Sándor: New York fényei
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: Tévé-Borisz és Videó-Misa Folytatásos történelem (2.)
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A DeMille-örökség Pordenone
ROSSELLINI
• Bikácsy Gergely: Vulkán, jégcsap, könnyek Rossellini és a Stromboli
KRITIKA
• Spiró György: Egy műfaj, ami nincs Száműzöttek
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Rosalie vásárolni megy
• Turcsányi Sándor: Hamis a baba
• Schubert Gusztáv: Kősikoly
• Kovács András Bálint: A Halászkirály legendája
• Hegyi Gyula: Harley Davidson és a Marlboro Man
• Fáber András: Csak egy lövés
• Sneé Péter: Doc Hollywood
• Bíró Péter: Leszámolás Kis-Tokióban
• Békés Pál: Delicatessen
• Tamás Amaryllis: Visszatérés a kék lagúnába
KÖNYV
• Takács Ferenc: Össz-kelet-európai szemle MOVEAST – 1.
ELLENFÉNY
• György Péter: A háború

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűzharc

Harmat György

Michael Winner kommersz életművének számos darabját (Chato földje, Won Ton Ton, A nagy álom) megismerhettük már, köztük az egyik legjobbat is, a Bosszúvágyat.

Legújabb filmjében káprázatosán kék a tenger, ragyognak a színek, miközben „pozitív hőseink” ellenségüket a hajó oldaláról belógatják a tengerbe, vérrel is leöntik, hogy a cápák minél biztosabban felfalják. E „gyengéd” módszerrel próbálják vallomásra bírni őket, sikeresen. Ilyen az egész film: csábosan és andalítóan gyönyörű a fényképezés, Sophia Loren szebb és érdekesebb, mint valaha, elegáns és csillogó a kaland, de üres és cinikus. Nem az izgat minket, hogy a szereplők élnek-e vagy halnak (többnyire halnak), hanem hogy bírják-e a létrehozók ötlettel, furfanggal. El kell ismerni: bírják. Sőt, ahogy haladunk előre, mindent bedobnak: fordulatok, tűzharcok, üldözések tömegét, meg egy elképesztő jelenetet, amelyben James Coburn bulldózerrel rombol szét egy luxusvillát. A Tűzharc fordulatos film, de hidegen hagy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7694