KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/március
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László-díja, 1992
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A film második gyermekkora Szupermenek és terminátorok

• Bikácsy Gergely: Örülj, hogy élsz, átkozd, hogy élsz Bertrand Blier parókái
MAGYAR FILM
• Erdély Miklós: Tavaszi kivégzés
• Erdély Miklós: A költséges film
• Báron György: Talált tárgyak megtisztítása Közgáz Vizuális Brigád
• Kardos Sándor: Isten ujja beleért Horus Archívum
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Trauner Sándor bemutatja Eugène Sue városát
• Kassák Lajos: A K. U. T. fiataljai
• Kiss Sándor: Dor
• Györffy Miklós: Berlin fölött az idő Német némafilmek
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Széles fejsze mosolyog Árnyék a havon
• Kovács András Bálint: Taxis típusú találkozások Éjszaka a Földön
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Csapd le, csacsi!
• Sneé Péter: A bárányok hallgatnak
• Turcsányi Sándor: Hullámok hercege
• Koltai Ágnes: Addams family
• Gáti Péter: Tök jó, válnak az őseim!
• Turcsányi Sándor: Börtöncsapda
• Tamás Amaryllis: Talen kardja
ELLENFÉNY
• György Péter: Arcok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Talaj nélkül

Miklósi Klára

Katy-Katerina, a csinos harmincas nő csehszlovák hazájában nem találja meg a számításait, Nyugat-Németországba disszidál. A vezérmotívum közhelyektől nem mentes témát ígér – a filmben még ennél is rosszabb történik.

Katy visszatérésének ugyanis nem elvi, hanem egészen konkrét okai vannak. A „szegény” disszidens főnöke szeretője lesz, egy-két konyak után titkos dokumentumokat szolgáltat ki pályakezdő és minden lében kanál volt egyetemi csoporttársának, és a végén csodálkozik, hogy kicsúszik a lába alól a „talaj. Belekeveredik egy látszólag politikai, valójában zsaroláson alapuló gyilkosságba. Ebből a helyzetből kell elmenekülnie. Csakhogy ilyen helyzetből a világon bárhol el kell menekülni, mi köze ehhez a disszidenséletnek, a honvágynak, esetleg a hazaszeretetnek?

A Talaj nélkül című csehszlovák film nem tudott egyértelműen sem stílust, sem tematikát, sem logikus cselekményt választani. Egyik szálból nem következik a másik, az egyik pillanat viszonylagos feszültségét sután hatástalanítja a másik erőltetett líraisága. Ezt a hangulati keveredést a film zenéje is okozza, olyan elmélázó, olyan merőben illusztratív jellegű, hogy sokszor kimondottan idegesítő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7875