|
|
|
Film / RegényA segítségFehér fajanszTüske Zsuzsanna
Tate Taylor második filmjének is a kívülállás a központi témája.
A rasszizmus és a hátrányos megkülönböztetés problémája már jó néhány évtizede áll kiemelt helyen a hatalmas hollywoodi archívumok „nem lehet eleget beszélni róla” címkéjű polcán – filmre alkalmazásánál csupán a megközelítésmód, a segédmotívumok rendszere, vagy éppen a műfaji keret változik. Az álomgyári előírások szerint a leghálásabb felállásnak még mindig a fehér főhős-színesbőrű főszereplő párosítás bizonyul, amelyben a valódi központi figura szembeszállva saját fajtájával, nyíltságát és minden empátiáját latba vetve áll ki hátrányos helyzetbe kényszerített embertársai mellett.
A témában készült legfrissebb darab, A segítség helyszíne az 1960-as évek szegregációba csontosodott Mississippi állama, a misszió középpontjában pedig a középosztálybeli születésű, huszonéves lány, Skeeter Phelan áll, aki nem csak gyapjasan bodorodó frizurája, de humánus, ez esetben különcködésnek minősülő nézetei révén is kilóg a jó adag sminkkel, hajlakkal és korlátoltsággal felvértezett, kisvárosi hölgykoszorúból. Skeeternek egyetlen vágya, hogy író lehessen, ehhez azonban az egyetlen, meglehetősen göröngyös út egy háztartási rovat vezetése a helyi lapnál. A lány a házi praktikákat és a színes bőrű alkalmazottakkal szemben tanúsított lelketlen bánásmódot megelégelve elhatározza, hogy interjúkötetet állít össze a cselédek valós történeteit felhasználva. Vállalkozásában sokáig csupán a tisztalelkű, szenvedésektől tépázott Abileen, majd a csípős nyelvű Minny segít neki, a gyűlölködés elharapódzása nyomán azonban végül tucatnyi kemény sorsú fekete asszony sorakozik fel mögötte, vállalva a legnagyobb kockázatot.
A segítség alapvetően kétféle téma nyomán fogalmazza meg a szegregációval szembeni, édeskés szívlágyítóval és humorbonbonokkal megspékelt kritikáját. Az egyik alapmotívum a sok éves törődés alatt szinte valódi anyává váló, fekete pótmama megtagadása, amely áttételes műfaji kapcsolatot teremt az anyamelodrámával, elsősorban a Douglas Sirk által is feldolgozott Látszatélettel, ahol a fehérbőrűnek született, fekete lány tagadja meg áldozatkész, sötétbőrű anyját. A segítség másik alaptétele már jóval naturálisabb témához kapcsolódik, ugyanis – az összetört anyai szívek mellett – az ürítés problematikája is középpontba kerül a feketék WC használatára kiterjesztett szegregáción keresztül, ami társadalmi szempontból hűen tükrözi a korra, de főleg a déli államokra jellemző teljes korlátoltságot, a cselekmény színesítése tekintetében pedig igazi adu ásznak minősül, mivel a történet meghökkentő, központi gegje (egy fekete kezek által gondosan előkészített, ravasz háztartási bosszú) ugyancsak erre a székletmotívumra épül.
Ugyan a forgatókönyvíró-rendező Tate Taylorról két nagyjáték- és egy rövidfilm alapján még nem lehet megmondani, hogy állandó szerzői jegyekkel dolgozik-e, de a különcökből álló baráti bandát felvonultató Csoda csúnya emberek, valamint legfrissebb alkotása alapján azért érezhető, hogy erősen foglalkoztatja a kívülállás témája. Idei Oscar-gyanús drámájában mindössze szorosabban kötődik a tömegfilmes elvárásokhoz renitens elsőfilmjénél, finoman tartózkodva a túlzottan merész állításoktól. Noha nagyrészt szöveghűen dolgozza fel Kathryn Stockett sikerkönyvét, a főhős kijelölése tekintetében – szemben az eredeti műben a három központi nőfigura között felosztott szubjektivitással – inkább a fehér hősnő felé hajlik a keze, a fekete karaktereket némiképp eszközként alárendelve a hősnő függetlenedési törekvéseinek. Így aztán a végeredményben egyrészt kevésnek bizonyul a csupán takaréklángon égő érzelem és humor, másrészt az amúgy csillogóra glancolt fajanszról is kiderül, hogy valójában egy kiváltságos csoport számára biztosítja elsősorban a megkönnyebbülést.
A segítség (The Help) – amerikai, 2011. Rendezte és írta: Kathryn Stockett regényéből Tate Taylor. Kép: Stephen Goldblatt. Zene: Thomas Newton. Szereplők: Emma Stone (Skeeter), Viola Davis (Aibileen), Octavia Spencer (Minny), Bryve Dallas Howard (Hilly), Jessica Chastain (Celia). Gyártó: DreamWorks Pictures / Reliance Entertainment / Participant Media. Forgalmazó: InterCom. Feliratos.150 perc.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1457 átlag: 5.45 |
 |
|
|
|
