KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/május
KRÓNIKA
• Pörös Géza: Tadeusz Lomnicki
• Zalán Vince: A mi nesztorunk
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Lidérces városok Berlin

• Takács Ferenc: Az igazság paranoiája JFK
RETROSPEKTÍV
• Báron György: Választások és vonzások Eric Rohmer filmjei
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: A Sárkány utcánál nincs ravaszabb Beszélgetés a civil filmről
• Simándi Júlia: Mentse, aki tudja, a régi filmeket Beszélgetés Tóth Jánossal és Gyürey Verával
• Nemeskürty István: Atlantisz megmentett darabja Az obsitos; A falu rossza
TELEVÍZÓ
• György Péter: A Nyugat kapujában Össztűz; Friderikusz-show
• Balassa Péter: Arab hómezők Közjáték
KRITIKA
• Almási Miklós: Fortinbras nem jön Hamlet
• Hirsch Tibor: Csillagok háborúja A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire
• Koltai Ágnes: Népi szmoking Vörörs vurstli
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Sülve-főve Cinkekirály; Sellő félig a habokból; Sülve-főve
• Koltai Ágnes: Ay Carmela
• Turcsányi Sándor: Neon City
• Békés Pál: Az utolsó cserkész
• Sárközi Dezső: Űrszekerek VI.
• Sneé Péter: Felhők közül a nap
• Tamás Amaryllis: Beethoven
ELLENFÉNY
• Molnár Gál Péter: Hollywoodi pizza

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Showgirls

Barotányi Zoltán

Hiába a nővérek intő példája: elindul végül a legkisebb lány is, hogy szerencsét próbáljon. Brutális apja mindhiába verte agyon hites édesanyját – a lány az árvák vacsorája helyett inkább a hamis csillogást választja, s a távolba szakadt hazánkfia (Mr. Eszterhas) vágta ösvényen osonva meg sem áll Lasz Vegaszig, mely helység, mint az a balvégzetű Elvisz Preszlitől tudható, a szerencse, a dzsekkpot, és a könnyű sikerek fővárosa.

     Némiképpen kudarcos érkezést követően hamarost állást kap egy helybéli sztriptízbárban, ahol túl kell élnie jónéhány – egy tüchtig táncbafojtott fejlődéstörténet hősnője számára kötelezően előírt – talajgyakorlatot. Mind közül a leginkább embertpróbáló a generációs hérosz, Kylie McLachlan alakította lelketlen impresszárió orgazmusának előcsalogatása, melynek eredőjeként (persze ez csupán afféle mechanikus oksági magyarázat) a lány bekerül a Nagy Revü tánckarába. Ez már nem afféle bugyilehúzogatós lájfsó: a Sztravinszkijon iskolázott hoppmesterek a Tűzmadár sajátságosan félreszublimált változatával szórakoztatják a nagyérdeműt. A tiszta szellemű hajadon elsőre megdöbben az itt található fertő mélységén és milyenségén, ám csakhamar rabul ejti őt is a rothadás fűszeres illata.

Filmünk radikálisan szakít a tisztaszívű lány versus mocskos környezet sztereotípiájával. A morális tisztaság Eszterhas úr saját házi mitológiájában pusztán tünékeny elvonási periódus, melynek végén úgyis visszaesik a szenvedélyek rabja. Nos, hősnőnk maga is bűnbe csábul – bár a nagy zuhanás nem rá, hanem a kar sztárjára vár, aki ambivalens vonzalmait ezentúl kénytelen a fekvőgipsz mögé rejteni.

Eszterhas a „bűnös város” mítoszának eme különösen penetráns változatát alighanem még a népi irodalom emlein cseperedett apai generációnak köszönheti – habár a megvalósítás szempontjából ez úgyszólván mellékes. Az élveteg nézőt amúgy is lenyűgözik majd a hoch érzéki táncszámok, a remekül összeválogatott zenék (szaundtrekket megvenni!), s közben elandalodva ábrándozhat azon, milyen kéjes látvány is lesz majd a szodomai pezsgőfürdőbe zúduló kéneső.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=294