KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/május
KRÓNIKA
• Pörös Géza: Tadeusz Lomnicki
• Zalán Vince: A mi nesztorunk
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Lidérces városok Berlin

• Takács Ferenc: Az igazság paranoiája JFK
RETROSPEKTÍV
• Báron György: Választások és vonzások Eric Rohmer filmjei
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: A Sárkány utcánál nincs ravaszabb Beszélgetés a civil filmről
• Simándi Júlia: Mentse, aki tudja, a régi filmeket Beszélgetés Tóth Jánossal és Gyürey Verával
• Nemeskürty István: Atlantisz megmentett darabja Az obsitos; A falu rossza
TELEVÍZÓ
• György Péter: A Nyugat kapujában Össztűz; Friderikusz-show
• Balassa Péter: Arab hómezők Közjáték
KRITIKA
• Almási Miklós: Fortinbras nem jön Hamlet
• Hirsch Tibor: Csillagok háborúja A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire
• Koltai Ágnes: Népi szmoking Vörörs vurstli
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Sülve-főve Cinkekirály; Sellő félig a habokból; Sülve-főve
• Koltai Ágnes: Ay Carmela
• Turcsányi Sándor: Neon City
• Békés Pál: Az utolsó cserkész
• Sárközi Dezső: Űrszekerek VI.
• Sneé Péter: Felhők közül a nap
• Tamás Amaryllis: Beethoven
ELLENFÉNY
• Molnár Gál Péter: Hollywoodi pizza

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Iszákosok utcája

Molnár Gál Péter

Gazdag textilgyáros család gyermeke. Vegyésznek készült. Közbejött a háború. Hajómérnök lett. Leszerelése után hat évig a textiliparban dolgozik. (Gondolom: gyárosként.) Majd fölcsap filmrendezőnek, mert „olyan szakmát akartam, ahol gondolataimnak kifejezést tudok adni” – mesélte Pesten 1963-ban Lionel Rogosin, a rendező.

Az Iszákosok utcája 1956-ban Cannes-ban a dokumentumkategória nagydíját nyeri el. Amikor hét évvel később nyári évadban bemutatják Budapesten: az első hat héten 40 ezer néző látja.

Dokumentumfilm az Iszákosok utcája. De olyan izgalmas, mint egy bűnügyi mozi. Keveri ugyan benne Lionel Rogosin a dokumentum- és a játékfilmelemeket. De a fölzaklató mégis a dokumentum. A szemetes Boweryn papírládák között heverő részegek, akik alkoholizmusa személyes választás kérdése ugyan, mégis képben elbeszélt vádirat egy társadalomról, amelyik polgárai szájára mosoly helyett italosüveget kínál.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7852