KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/május
KRÓNIKA
• Pörös Géza: Tadeusz Lomnicki
• Zalán Vince: A mi nesztorunk
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Lidérces városok Berlin

• Takács Ferenc: Az igazság paranoiája JFK
RETROSPEKTÍV
• Báron György: Választások és vonzások Eric Rohmer filmjei
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: A Sárkány utcánál nincs ravaszabb Beszélgetés a civil filmről
• Simándi Júlia: Mentse, aki tudja, a régi filmeket Beszélgetés Tóth Jánossal és Gyürey Verával
• Nemeskürty István: Atlantisz megmentett darabja Az obsitos; A falu rossza
TELEVÍZÓ
• György Péter: A Nyugat kapujában Össztűz; Friderikusz-show
• Balassa Péter: Arab hómezők Közjáték
KRITIKA
• Almási Miklós: Fortinbras nem jön Hamlet
• Hirsch Tibor: Csillagok háborúja A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire
• Koltai Ágnes: Népi szmoking Vörörs vurstli
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Sülve-főve Cinkekirály; Sellő félig a habokból; Sülve-főve
• Koltai Ágnes: Ay Carmela
• Turcsányi Sándor: Neon City
• Békés Pál: Az utolsó cserkész
• Sárközi Dezső: Űrszekerek VI.
• Sneé Péter: Felhők közül a nap
• Tamás Amaryllis: Beethoven
ELLENFÉNY
• Molnár Gál Péter: Hollywoodi pizza

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Akiket forró szenvedély hevít

Schéry András

„Játsszuk meg a bazárit!” – rikkantja el magát a kefélöbajnok kefe-vigéc. S neki is kezd, hogy megjátssza. A hatás azonban elmarad. Feltehetőleg azért, mert ő megjátszás nélkül bazári majom igazán, ő is, meg a „francia négyes” másik három csetlő-botló táncosa is, akik nem csúfak ugyan, csak közönségesek, nem is koszosak – bár ezért nem tenném tűzbe a kezemet –, s nem is gonoszok, csak éppen primitívek.

Nagy közönségsikereket és művészi érdemeket maga mögött tudó műfaj ízléstelen terméke ez az olasz komédia. Matrac-centrikus világnézeti alapról, haspárti szellemeskedéssel megy neki mindennek, ami – kinek ez, kinek az – szent lehet, arra az egyre ügyelve gondosan, hogy egyaránt (méghozzá híveik számával fordítottan arányos mennyiségben) jusson az „odamondogatásokból” a katolikus egyháznak és a kommunista pártnak. S míg a hitvesi félrelépések slafrokerotikájú jelenetei váltogatják egymást, a film sorra megfricskáz és lepöccent magáról jó néhány „magas” témát – ha nem értjük, röhögjük ki alapon: szakszervezeti harcok, sztrájkok, a délvidékiek emigrációja, a család és a házasság válsága, a női egyenjogúság – minden annyira a helyére kerül, hogy csak úgy nyekken.

Nevessünk csak teli szájjal azon, hogy milyen jópofán handabandáznak, disznólkodnak az olaszok (hiába, tudnak ezek élni, a munka, az persze büdös nékik) a napfényes Itáliának ebben a büdös ipari háromszögében – amelyet ugyan épp mostanában nyilvánítottak kiemelten terrorizmus-veszélyes övezetté; alhol a legélesebbek a szakszervezeti harcok; ahol a legkiélezettebben érződik az országon belüli emigráció problémája; ahol… De elismerem, jogtalan ez a gyomorbajos reklamálás. Hiszen megmondták a film elején: ez a kis falu annyira a közepén van a háromszögnek, hogy onnan már nem is látni semmit. És így ugye mindjárt más. Így már játszhatjuk nyugodtan tovább a bazárit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7940