KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/május
KRÓNIKA
• Pörös Géza: Tadeusz Lomnicki
• Zalán Vince: A mi nesztorunk
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Lidérces városok Berlin

• Takács Ferenc: Az igazság paranoiája JFK
RETROSPEKTÍV
• Báron György: Választások és vonzások Eric Rohmer filmjei
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: A Sárkány utcánál nincs ravaszabb Beszélgetés a civil filmről
• Simándi Júlia: Mentse, aki tudja, a régi filmeket Beszélgetés Tóth Jánossal és Gyürey Verával
• Nemeskürty István: Atlantisz megmentett darabja Az obsitos; A falu rossza
TELEVÍZÓ
• György Péter: A Nyugat kapujában Össztűz; Friderikusz-show
• Balassa Péter: Arab hómezők Közjáték
KRITIKA
• Almási Miklós: Fortinbras nem jön Hamlet
• Hirsch Tibor: Csillagok háborúja A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire
• Koltai Ágnes: Népi szmoking Vörörs vurstli
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Sülve-főve Cinkekirály; Sellő félig a habokból; Sülve-főve
• Koltai Ágnes: Ay Carmela
• Turcsányi Sándor: Neon City
• Békés Pál: Az utolsó cserkész
• Sárközi Dezső: Űrszekerek VI.
• Sneé Péter: Felhők közül a nap
• Tamás Amaryllis: Beethoven
ELLENFÉNY
• Molnár Gál Péter: Hollywoodi pizza

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

A magyar ugaron

Zalán Vince

Kovács András filmjeiben elszánt következetességgel kutatja-keresi az egyén – társadalmi érvényű – cselekvési lehetőségeit. Ez a kutatás-keresés képezi az alapszövetét a háromnegyed évtizeddel ezelőtt készült művének, A magyar ugaronnak is, amelynek története az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság bukása utáni első hetekben játszódik. Hőse Zilahy Kálmán tanár, aki megpróbálja menteni a menthetőt, kiszolgáltatott helyzetben is igyekszik értelmesen, hasznosan cselekedni. A rendező nem törekedett a korszak rigorózus pontossággal történő megjelenítésére, hősének dilemmája izgatta mindenekelőtt: „mi a teendő” a forradalmat követő ellenforradalmi időszakban? Kicsit általánosabban: mik a cselekvés terei olyan szituációban, amelynek kialakításában nem vettünk részt? A nyílt szembeszegülés avagy a kompromisszumokkal járó „aprómunka” a helyes magatartás? Zilahy tanár úr kérdéseire ma sincsenek teljesen kialakult, „örök” válaszaink. Talán ezért is olyan emlékezetes Latinovits Zoltán által megformált alakja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8225