KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jónás, aki a bálnában élt

Turcsányi Sándor

„Egy zsidó kisfiú története, amely német koncentrációs táborban játszódik... Képek, benyomások, futó érzések egyszerű, lecsupaszított gyors egymásutánisága. Egy szótagot sem pazarol arra, hogy kommentálja vagy felnőtt megjegyzésekkel hangsúlyozza ezt a leegyszerűsített, sallangmentes gyermeki elbeszélést’ – írta a hetvenes évek végén Natalia Ginzburg Jona Oberski Gyermekévek című könyvéről.

Nem véletlen, hogy a forgalmazói tájékoztatóban éppen ezt a szöveget emeli ki a film eladója, és csomagolja a mű mellé. Így látja a regényt a film rendezője is. Éppen ezért különösen visszafogott, sőt tompított, fékezett hatású művet készített. Hatásvadász jelenetek nélkül. Hatásos jelenetek nélkül.

Egy Bergen-Belsenben játszódó történetet moziba vinni istenkísértő vállalkozás, szinte biztos kudarc. Közismert tény, életünk szörnyűségei nem szélesvásznon, háromezer statisztával és a Walkűrök lankadatlan lovaglásával a háttérben történnek meg. Indulattalan, szűk szobákban kiáltozunk. Nem hallunk, s azonképp nem hallanak minket. Ám ha ehhez ragaszkodva próbáljuk ábrázolni a traumát magát, valószínűleg az is hallhatatlan, láthatatlan, bezárt marad. A dolgok történnek velünk és körülöttünk, s mi nézzük, tűrjük tétován, szenvtelen szemlélőként. Ám nem így a moziban.

Roberto Faenza addig igyekszik pasztell maradni, mígnem kilúgoz mindent anyagából. Az vész el a filmből, amiről szólna. Kende János szellős-tágas képei, melyekre egyéb alkalmakkor oly fogékonyak voltunk, most csak illusztrációk egy érzéketlen üzenőfüzetben.

Egy Bergen-Belsenben játszódó filmről azt mondani, rossz, bajos. Vannak dolgok, mik mindennap eszünkbe kell, hogy jussanak. De ha a Jónás... hatására tennénk ezt, egy idő után azon kéne gondolkodnunk, miért is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1053