KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hasznos holmik

Vidovszky György

Max von Sydow eddigi talán legostobább szerepében magát a Földre szállt ördögöt jeleníti meg, egy angolosan hidegvérű, jólöltözött, megnyerő modorú nyugdíjas kiskereskedő képében, aki egy békésnek látszó amerikai kisvárosban tűnik fel nagy, befüggönyözött, fekete autójával. (Lám ott sem közlekedik mással a gonosz...) „Hasznos holmik” nevű ócskásboltjában a különleges tárgyakon kívül az emberek lelkével kereskedik. A pontos könyvelés céljából kisméretű irkájába elegáns betűkkel jegyzi fel áldozatainak nevét, miközben – ki tudja, miért – kinő és besárgul a körme, megfeketedik a foga. Úgy látszik, fárad, hiszen az általa kirobbantott második világháborúhoz képest, most csak néhány kisembert akar egymásra haragítani. Célja ma sem más, mint az emberekben rejlő gyűlöletet felszínre hozni, a földi poklot megteremteni.

A Ragyogás, a Tortúra zseniális horrorszerzője, Stephen King ezúttal rosszabbik énjét mutatja; új thrillerje a titokról szól, de híján van mindennemű titokzatosságnak.

Az amerikai horror újraélesztette a gonoszt, sőt William Friedkin 1973-as Ördögűzője (címszereplője épp Max von Sydow!) elismert alapfilmmé vált a műfajban.

A hétköznapi ember képét magára öltő ördög azóta a félelemkeltés legbanálisabb és legtöbbször használt megoldása lett, az alkotók most is megkímélték magukat attól a fáradságtól, hogy a gonoszság motivációját kitalálják. Fraser C. Heston horrorja már a paródia határát súrolja: a végső hepiendben mintha a Csupasz pisztoly stadionos halleluláját látnánk viszont. A rendező próbálkozása épp oly sikertelen, akár az ördög küldetése ebben a filmben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=115