KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mambo italiano

Köves Gábor

 

Színes és mozgalmas karikatúravilágot fest fel játékfilmjében a kanadai író-rendező, Émile Gaudreault, melyet alapvetően kedélyes rajzfilmfigurák népesítenek be, akiknek arcán a legnagyobb magánéleti krízisek sem hagynak maradandó károsodást. Ebben a kellemesen kipárnázott plüssuniverzumban Angelo, egy erősen hagyományőrző olasz–kanadai család legfiatalabb sarja igyekszik megtalálni a boldogságot, ami az ő esetében már csak azért sem egyszerű, mert a fiatalember a saját neméhez vonzódik. E vonzalom felvállalásának nehézségeit és a mássággal szembeni türelmetlenség témáját körüljáró filmben a nevettetésre programozott szappanoperák játékszabályai érvényesülnek, amit maga az író-rendező is készséggel elismer, hiszen főhőse végül a családja ihlette televíziós szappanoperával fut be forgatókönyvíróként. Angelo története hemzseg a sztereotípiáktól – az olasz család, a rokonok, barátok és szomszédok gyülekezete egytől-egyig a jól ismert kirakat-olasz, a nagyhangú, harsány és hirtelen vérmérsékletű őstípus variánsai. A környezet bumfordi elnagyoltságát a főszereplők világának, a történet középpontjában álló meleg pár együttlétének hitelesnek tűnő részletei, örömeik és félelmeik, boldog pillanataik és konfliktusaik valószerűsége hivatott ellensúlyozni. És ha egy-egy pillanatra úgy tűnik is, hogy Angelóval valóban alaposan kibabrált az élet, a könnyed élményszerzésért felelős kreatívok már nyúlnak is a nézőbarát megoldásokért. Elvégre a Bazi nagy olasz lagzi – helyenként tetten érhető mozifilmes megoldásai ellenére – vérbeli szappanopera, az a műfaj, amelyet nem az igazságért, hanem épp annak ellenkezőjéért szeretünk olyan kitartóan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1786