KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szétcsúszva

Kis Anna

 

Találó a magyar cím: az angol-amerikai drogkrimiben valóban minden kissé szét van csúszva. Az első perctől kezdve, amikor a vidéki, zöldfülű Carl az ismeretlen Londonba érkezik, hogy felderítse a sikeres ügyvédbáty hirtelen halálának körülményeit, csúszik minden szanaszét, a történeten belül és kívül, a szereplők pszichológiájában és dramaturgiai szinten egyaránt. Először is semmi nem az, aminek látszik (nem nagy meglepetés a mai fondorlatos világban): az irigyelt ügyvédkarrier mögött, a maga pulzáló, színpompás valójában feltárul egy partikkal, transzvesztitákkal és kéjnőkkel berendezett, víziókkal, „csúsztatott” dimenziókkal díszített kábítószeres alvilág. A különböző tudatmódosítók sikamlós talaján majdnem szétcsúszik a film morálját megjelenítő Carl is. Sunny, a báty Gwyneth Paltrow prototípusra előállított volt barátnőjének angyaliságán esett sötét folt kicsit igényesebb pszichológiai kidolgozást érdemelt volna, ahogy az alvilági főgonosz kegyetlensége sem fér meg színpadias bugyutasága mellett. Az ígéretes, frappánsan összefogott első félóra után a rendező megadja magát a kábítószeres alvilág kínálta látvány- és hangulatlehetőségek csábításának, és egy kézlegyintéssel elintézi az egyre laposodó és egyre több hiteltelen mozzanattal tarkított történetet. A már-már megengedhetetlenül brutális végkifejlet viszont annyira cinikusan tükrözné a felvetett problémákból kivezető egyetlen reálisnak látszó utat, hogy az már sok volna: mesébe illő felmentő sereg vívja ki a boldog véget. S e stilisztikailag is elemelt happy end ironikus hiteltelensége lesz a film első hiteles gesztusa.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2057