KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jay és Néma Bob visszavág

Takács Ferenc

 

A címben megjelölt személyek képregényhõsök. Pontosabban olyan képregényhõsök, akiknek képregénybeli életét Hollywood átlopni készül a film mûvészetébe: képregényfilmet forgatnak róluk. Persze nem velük, hanem filmszínészekkel. S persze õk is azok: filmszínészek. Csak játsszák, hogy nem azok, hanem képregényhõsök. Mégpedig tökös képregényhõsök: elindulnak Hollywoodba, hogy megakadályozzák önnön filmi metamorfózisukat, leszámoljanak az õket megfilmesítõ rendezõvel, az õket játszó filmszínészekkel, az õket kisemmizni próbáló producerrõl pedig leszedjék a nekik, életbeli mintáknak járó lét.

Ezt a megfilmesítés-ellenes hadmûveletet filmesítette meg Kevin Smith: filmje film a filmrõl, Hollywood Hollywoodról, anti-Hollywood anti-Hollywoodról (és keresztbe is: anti az eredetirõl, eredeti az antiról). Belepakolt minden paradoxont életrõl és mûvészetrõl, én és szerep többszörösre bonyolított rövidzárlatairól, a médiafikciót továbbfikcionalizáló más médiafikciókról, a filmes fikció köldöknézõ metafikcionalitásáról. Mindezt megszórta játékos önutalásokkal: a szereplõk idõnként kikacsintanak, sõt kibeszélnek a nézõtérre, jelzik a beavatottaknak, hogy film az egész, játék. S persze ugyanezek a beavatottak élvezettel ismerik fel a más filmekbõl vett idézeteket, a Majmok bolygójából, a Csillagok háborújából, a Batmanbõl, és még ezer más helyrõl egybehordott részleteket.

Tombol tehát a filmben az önreflexió. Pontosabban sokadik reprízét tartja: a legtöbb fogással már a 8 és 1/2-ben találkoztunk, amivel pedig nem, azt már Altman is csupán parodisztikusan merte alkalmazni 1992-es filmjében, A játékosban. Ezúttal egy napjainkra már tökéletesen kifáradt klisé paródiájának a paródiáját látjuk, de sajnos már ez is fáradt, hiába ment le vele a rendezõ szubkulturális kutyába, a Beavis és Buttheaddel bejelölhetõ világ sem élénkíti fel a közhelyet. De a viccek azért nem rosszak, a szöveg, noha kép- és szólamkészlete túlnyomórészt s meglehetõs egyhangúsággal a fellációs és anál-fallikus karakterû szexualitásé, szintén tûrhetõ, a filmen el lehet vihorászni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2431