KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Észvesztő

Hungler Tímea

 

Aki olvasott már valaha Sylvia Plath-t, esetleg volt szerencséje Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című könyvéhez, vagy ne adj’ isten a saját bőrén tapasztalta, miként nyomorítja meg az ember életét a pszichózis, az előtt ismerős lehet a világ, melyet a Susanna Kaysen kulcsregénye alapján készült James Mangold-film megjelenít. A hatvanas évek Amerikájában játszódó mű a lélek mélyrétegeibe, egy rehabilitációs intézet mindennapjaiba nyújt betekintést.

Susanna sorsa párhuzamosan Amerika sorsfordító időszakával, a vietnami háború idejében vesz fordulatot, mikor borderline-személyiségként bekerül a pszichiátriára. A film eredeti címe (Girl, interrupted) nem csupán a zavartságra utal, de a képi világra is; a gyógyulást, az intézeti napokat minduntalan félbeszakítja a lány múltjából felvillanó egy-egy jelentős pillanat, a gyerekkori élményektől kezdve egészen Susanna öngyilkossági kísérletéig.

A film erőssége e megszakításos képi technika mellett az érzelmi motivációkat, a lelki működéseket, a kínokat bemutató színészi alakításokban rejlik. Az imponáló vonulatból (Winona Ryder, Whoopi Goldberg, Vanessa Redgrave) magasan kiemelkedik a szociopata, kezelhetetlen, de mégis rendkívül érzelmes Lisát alakító Angelina Jolie, akiről e filmet látva elmondható, nem véletlenül alakításáért Golden Globe-ot s utóbb epizodista Oscart kapott.

A gyógyulás a két világ közötti helyes választás. Az alatt a két év alatt, melyben Susanna az intézet ápoltja, az osztály igazi közösséggé, egységfronttá válik a kinti világgal szemben. Az érzelmes, de semmiképpen sem érzelgős húrokat pengető alkotásában minden beteg a saját sorsán keresztül válaszol arra, hogy belemenekül-e maga teremtette világába, vagy megtanul alkalmazkodni hozzá, s visszatér abba a világba, mely végül is megbetegítette.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2942