KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Moonwalker

Tamás Amaryllis

 

Szupertechnikával létrehozott gyerekálom-paradicsom, lézerágyúkkal, komputerekkel előállított mammutshow! A turnécirkusz-film alapjául a Fred Astairenek ajánlott önéletrajzi könyv szolgált, a cím – Moonwalker – a „tűzerdőben táncoló faun” saját találmányú, utánozhatatlan lépéskombinációjára utal.

Michael Jackson olyan személyiség, amilyet csak a civilizáció tud teremteni, létformája az álom, minden megnyilvánulása, talentuma a mértéket átlépő becsvágy, a túlzás. Körülötte, rajta, benne minden hamis, ártatlansága éretlenség, szűziessége korlátoltság. Extrém éneke egyszerre melankolikus és őrjöngő. Toporzékolásában az elementáris őstűz dühe, őzike tekintete mögött a vadember feszültsége, az arc geometrikus merevségében a jó és a rossz árnyalatkülönbsége: „a kegyetlenségtől az önfeláldozásig csak egyetlen lépés.” A zsivaj és csődület vásárán arca mágikus térképét, a boszorkányosán elegyített értéket: démoni tánctudását és a talmit sámánként tárja a tömeg elé. A virtuózok vad, fékezhetetlen ceremóniáján otthonosan mozgó géniusz kívül hordott lelke, külvilágra irányuló tudása zavarba ejtő. Archetípusa valaminek, ami „az embernél valamivel kevesebb, ugyanakkor több, mintha erdei állat lenne és angyal.” De mindenekelőtt a világ egyik legsikeresebb szórakoztató művésze, – ahogy azt önéletrajzának előszavában a könyv lektora, Jacqueline Kennedy Onassis tárgyilagosan megjegyezte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/08 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5458