KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Kallódó emberek

Karcsai Kulcsár István

A vadnyugat rekviemjét, a cowboy-romantika végső búcsúját írta meg Arthur Miller, és rendezte meg John Huston ebben a filmben. A széles karimájú kalap, a lasszó, az egyéni ügyesség és bátorság idejétmúlt kellékek egy technokratizált világban, ahol az egykor életet jelentő vadlovakat már nem férfias fortéllyal fogják be, hanem repülőgép segítségével ölik le, hogy húsukból kutyának való konzervet készítsenek. Ebben a világban bontakozik ki Roslyn és az ideáljaihoz ragaszkodó öregedő cowboy szerelme. A végletesen érzékeny, vibráló idegrendszerű lányt Marilyn Monroe játssza. Akkoriban Arthur Miller felesége volt, hatalmas ambícióval próbált kitörni a szexbomba szerepkörből, igazi színésznővé akart átalakulni. A testreszabott szerepben még az igazi és a fiktív név is összecseng: Roslyn – Marilyn. A színésznő egyébként lelkes csodálattal vonzódott partneréhez Clark Gable-höz is. Mindez valahogyan benne van a filmben. Vannak ilyen alkotások, ahol játék, magánélet, mítosz végzetesen összemosódnak. Egyébként mindkettőjüknek ez volt utolsó szerepük, Gable röviddel a forgatás után, Monroe két év múlva meghalt. Filmszínésznő felesége emlékét és kapcsolatukat pedig kegyetlenül őszintén megírta Arthur Miller a Bűnbeesés után című drámájában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8231