KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Dobolj ha tudsz!

Alföldi Nóra

Zvijezda je roden – szerb, 2009. Rendezte és írta: Vanja Kovaćević. Kép: Pablo Ferro Zivanović. Szereplők: Vanja Kovačević, Marija Jovanović, Aleksandra Sisić, Miloš Popović. Gyártó: Intermedia Network. Forgalmazó: Odeon. Feliratos. 75 perc.

 

Egyesek szerint a dobos a bandában nagyjából ugyanaz, mint egy hangmérnök a forgatáson; hátul megbújva adja az alapzajt a műremekhez. Vanja Kovačević szerb rendező nem hangmérnök ugyan, de valamiért előszeretettel lógatja bele saját szakemberét vagy éppen annak bundás puskamikrofonját képkivágataiba, jelezvén, hogy dokumentumfilmje mögött mégiscsak áll egy stáb. Jó tudni ezt, mert mind kezdeményezése, mind filmje frusztrálóan minimalista koncepció mentén építkezik: a Dobolj, ha tudsz című 75 perces szösszenete arról mesél, hogyan rakott össze egy Decemberist tribute-bandát, valamint tanult meg a nulláról dobolni ennyi idő alatt. Csinálj filmet, csinálj zenét – mint a mellékelt ábra is mutatja, manapság ennek nem kell nagy feneket keríteni, az eszközök hozzáférhetőek, a laptop-táskában ott a stúdió (és a vágószoba), a zsebben ott a kamera, a nyersanyag korlátlan, próbateremnek jó a hangszigetelt lakás is. Ráadásul napjainkban sokkal menőbb dolog kisközönség előtt exkluzív szeretet-koncerteket adni, mint elérhetetlen olümposzi istenként stadionokban ugrálni.

Kovačević ki is használja ezt a szerény hozzáállást, szorgosan követi projektjének fejlődéstörténetét, házistatívjára szerelt kamerájával gondosan rögzíti a próbafolyamatokat és saját küzdelmét a hangszeren. Rockumentary-jét eközben jó tempóban, klasszikus vonalvezetéssel (a banda megálmodásától a mindent eldöntő, feszültséggel teli első fellépésig) szervezi, anyagát alkalmanként telefonos felvételekkel egészíti ki. A Dobolj, ha tudsz mindazonáltal ízig-vérig barkácsmunka, a videómegosztóknak és közösségi portáloknak köszönhető do-it-yourself trend fénykorában majdhogynem túlzásnak tetszhet a szedett-vedettség bája, pár kattintást azonban mindenképpen megér.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10567