KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Két hét múlva örökké

Hungler Tímea

 

Sandra Bullock legújabb mozijában folytatja azt a rajongói számára nem éppen üdvözítő átalakulását, amit utóbbi filmjeiben elkezdett: a Beépített szépség fésületlen, nagyokat böffentő rendőrlánya és a Kísérleti gyilkosság elmacsósodó detektívje után most itt a legújabb csapás, a Két hét múlva örökké ügyvédnője. Sajnos a Bullock-műhelyből kikerülő legfrissebb romkom sem kerülhette a rettegett tinivígjátékok hatását: míg az előző filmekben kisebb arányban volt jelen az alpári humor, ebben a moziban Bullock kisasszony, Hollywood legvágyottabb szinglije közel tíz perces jelenetben adózik egy chilli által okozott hasmenésnek, kezdve az első görcsöktől egészen a megkönnyebbülésig.

A romantikus komédia, mely egy munkakapcsolatból átforduló barátság, majd egy barátságból átforduló szerelem történetét hivatott elmesélni ilyen fordulatos eseménysorokból, mondhatnók életképekből épül fel. Bullock egy harcos-karcos ügyvédnő szerepében védi a természetet, a lebontás előtt álló házakat, kiáll az elnyomottak jogaiért, életét a tiltakozások és demonstrációk töltik ki, míg egy szép napon megismerkedik a város legmenőbb telekspekulánsával (Hugh Grant), aki – hogy ne érje szó a ház elejét – alkalmazza a Greenpeace-aktivistát; kettőjük alakuló kapcsolatát meséli el a film több évet átfogva.

A „milyen házat építsünk és hova” kérdése mellett, a konfliktus forrásaként a „lebontsuk-e kultúrotthont Long Islanden” problémája is felmerül, sőt idővel még egy konkurens (ügyvéd)nő is betoppan a párocska életébe, arra ösztökélve Bullockot, hogy egy jelenet erejéig megváljon előnytelen ruhatára darabjaitól, végre megfésülködjön, és megmutassa, milyen szép is tud lenni, ha akar. Csakhogy valamilyen rejtélyes okból kifolyólag újabban nem akar. Nem akarásnak, meg mint tudjuk, nyögés a vége.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/04 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2128