KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Közönséges bűnözők

Barna György

Öt rovott múltú férfit letartóztat, kihallgat, s – bizonyítékok híján – szabadon enged a rendőrség. „Ha már így összejöttünk” – alapon bandát alapítanak és tervezgetnek. Az első közös akciójuk után megbízással keresi fel őket Kobajashi, az „ördög ügyvédje”. Az ördög a legendás maffiózó, Keyser Söze, akit senki sem ismer, tehát nem is biztos, hogy létezik, bár egyesek tudni vélik, hogy miután a magyar maffia kiirtotta a családját Isztambulban, álnéven az alvilág titkos irányítója. A megbízás során a banda négy tagját megölik, az életben maradt törékeny és sánta tag meséli a fentieket a haját tépő rendőrfelügyelőnek, aki ugyan nem hisz Keyser Söze létezésében, de nagyon szeretné elkapni. A vallomástevőnek szabad távozást ígérnek, amennyiben őszintén bevall mindent.

A sátántörténetek sorában egy újabb mű, amely meghajol a zsenialitás előtt, méghozzá úgy, hogy a szerkesztést is átengedi az ördögnek. Az ügyesen kevert idősíkok hatására a vallomás flashback-blokkjait csak a film utolsó és megbízhatóan jelen idejű fejezete gyúrja egésszé. Cselekmény és idő ördöngös labirintusa hivatott léprecsalni résztvevőt és nézőt. Ördögi machináció, és nem rendezői zsonglőrködés szövi a történetet, útvesztőben járunk, mert nem derül ki semmi, mert nem tudjuk, ki mesél. Útvesztőben voltunk, mert a mesélő maga Keyser Söze, az Ördög.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=298