KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A test

Tamás Amaryllis

 

Zsigmond Vilmos kamera-tekintete szentföldi tájakra, Antonio Banderas színészi talentuma a lélek belső tájaira kalauzol.

E film és témája – a mindenkori Hatalom könyörtelenségéről, vámpír-természetéről – aligha szorítható műfaji sémákba.

Hadseregben szolgált, régészetet tanult katonalány, valamint háborút megjárt titkosszolgálati kém, Matt – akit később vatikáni pappá szenteltek – próbál szabadulni a politika polipcsápjainak szorításából. Az „ok”: egy – felfedezésnek vélt – csontmaradvány tudományos módszerrel bizonyított azonosítása.

Az Egyház (a vallástörténet), az Állam (a hatalomtörténet), a tudomány elfogulatlanságát, a művészetek pártatlanságát, a mindennapok élhetőségét át- meg átszövi a burjánzó etikátlanság és korrupció. Hőseink – a régész és a pap – nem is akármilyen rangú kérdéssel kavarnak „világraszóló” botrányt, teremtenek aggódni valót a világi politikai és az egyház „felkentjeinek” – tenyérnyi vagyonukat, gazdasági érdekeiket illetően is. Azt állítják, meglehet: Jézus itt maradt a Földön. Gondoljunk csak a Barguzinban fellelni vélt maradványok kiváltotta indulatok igazi okára, vagy arra, hogy József Attila vagy Latinovits Zoltán „öngyilkosságát” is sokan kétségbevonják. (Esetleg újra kellene írni az irodalom és a színjátszás hazai történelmének egyes fejezeteit…)

Időnként szembesülni kell a legendákkal, a legenda-biznisszel, az oda-vissza politikai játszmákban egymás ellen hergelt kasmíriakkal, indiaiakkal, izraeliekkel, palesztinokkal… És akkor elkezdődhet egy új időszámítás. Az a bizonyos „bensőnkből vezérelt”. Ez Jonas McCord filmjének igazsága.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3387