KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tősgyökér

Beregi Tamás

 

Hol vannak azok az idők, mikor a világ tele volt még felfedezésre váró ősvadonokkal, a titokzatos esőerdők mélyére merészkedő kutató számára minden mozdulat a felfedezés mámorát hozta, s a bátor antropológus, ki új bennszülött törzsek felkutatására indult, nem tudhatta, merészsége vajon évtizedekre elegendő intellektuális táplálékkal fogja-e megörvendeztetni a tudományt, vagy pedig belőle válik alig fél bográcsra elegendő étek aznap estére...

Hol vannak ezek az idők?

James Krippendorf professzor (Richard Dreyfuss), a magánéleti és szakmai csőd szélén álló antropológus is eltöpreng a kérdésen, de mivel nem tud rá választ adni, tudományos karrierjéről pedig nem akar lemondani, emellett pénzre is rettenetes szüksége van, zseniális ötlettel áll elő: három gyermeke, bennszülött maszkjai, szobrai, trópusi dísznövényei, némi nád, sás, és testfesték segítségével egy „virtuális törzset” hoz létre, s a házának „tropizált” kertjében, garázsában, hálószobájában filmre vett jeleneteket korábbi expedidos képeivel összevágván új bennszülött törzs felfedezéséről ad hírt egy tudományos konferencián. Az előadásból antropológiai szenzáció lesz, s az újabb és újabb filmfelvételekre kiéhezett tudósok és a nagyközönség igényeinek kielégítése ördögi gépezetet indít be: Krippendorffnak gyermekeivel beavatási rítusokat, kedvesével törzsi násztáncokat kell eljátszatnia és filmre vennie, törzsfőnöknek beöltözvén pedig idétlen halandzsázásra, hadonászásra, trópusi ízeltlábúak fogyasztására és nemi szervének méretével fordított arányban álló péniszvédő hordására kényszerül.

Minden kellék megvan egy ócska antropológus-vígjátékhoz – mondhatnánk, azonban az egészből mégis kedves, könnyed film jön ki: habár Lévi-Straussoknak, Malinowskiknak és Mircea Eliadéknak nem való, azoknak mindenképpen ajánlom, akik ha felfedezésre váró ősvadonokban már nem hisznek is, de abban igen, hogy a tudomány erődítéseit kis furfanggal napjainkban is alá lehet aknázni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3707