KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dinasztiák harca

Nagy Gergely

 

„Ki, mire számít?” – címmel, hiányos idegennyelv-ismeretünkre építő, szórakoztató játékot űznek velünk a forgalmazók, mikor az eredeti filmcímek helyett újakat találnak ki. Nagyvárosi gengsztersztorira, de minimum a Godzilla Comics folytatására vártam, s történelmi tablót kaptam, amelyből azonban csak annyi derült ki, hogy Marco Polo előtt a festői Kínában ferdeszemű katonák ölték egymást a sivatagban, homályosan körvonalazott célokért, s közben felbecsülhetetlen értékű papirusztekercsek maradtak az utókorra. A história ürügy a film rendezője, Than Mór japán reinkarnációja számára, hogy szörnyű vérengzést rendezzen. Nekem ez kevés, én a Tenkes kapitányán nőttem fel, kerestem hát a dramaturgiai mozgatórugókat. Ott nyikorogtak valahol hátul, s néha átbökték a filmvászon nett huzatát, hogy hátbaszúrjanak valakit. Értem én, hogy a sivatagban mindenki porszem, életben maradni nem piskóta, de hogy a főhőst a nyelvtanulás vágya űzi homok-, és hullahegyeken át, az még a Tenkes-sajtnál is emészthetetlenebb. A film első perce gyönyörű tájképek sorozata. És van a filmben egy széparcú lány is – kár, hogy csak rövid ideig. Mert ez a kettő veri az egész kínai ál-történelmet. És mint a főhős, aki kiábrándulván az emberekből egy halastó mellett lel megnyugvást, keresek gyorsan egy akváriumot. A halak nem hazudnak...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4269