KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hook

Békés Pál

Az angolszász világban nem lehet felnőni a Peter Pan nélkül. Igaz, vele sem, mert a népszerű tündérmese főhősének éppen ez a megkülönböztető jegye: nem tud (?), nem hajlandó (?) felnőni. A szabad szellemek könnyedségével röpülni is képes kiskamasz talpas gyermekhad vezéreként vívja végeérhetetlen küzdelmét a gonosz Kampó kapitánnyal és kalózaival Seholsincsországban. Aki nem jártas Peter Pan történetében, az a Hook utalásrendszerében sem igen ismerheti ki magát. Márpedig ez vár a magyar nézők többségére – az angol tündérmesék világa Közép-Európából nézvést Seholsincsország. Ám jöjjön egy magyar motívum: „És mégis”. A Hook „átjön”.

A munkamániákus ingatlanügynök szellemtelen és játéktalan életébe elemi erővel tör be a varázslat, amikor Kampó kapitány, az örök gonosz elrabolja gyerekeit. A tisztes családapa Seholsincsországig rohan fia-lánya után. Kampó, a kaján kujon úgy tudja, a hízásnak indult atya valójában Peter Pan, akivel megtörtént az elképzelhetetlen: felnőtt. A racionális ingatlanügynök nem emlékszik semmire, a kéjenc Kampó azonban teszi a dolgát: folytatni szeretné az örök harcot, s rádörren ellenfelére: „Vond elő híres fegyvered, Peter Pan!” – „Hát jó” – felel az ingatlanügynök, és előrántja csekkfüzetét. – „Mennyi?” – A válasz csattanós: a csekkfüzetet átlövik. Seholsincsország nem eladó. Teheti: sehol sincs.

Igazi szívhúrokat pendítő mesefilm a Hook. A Csilicsala csodáit világra képzelő, tündér-ügyekben jártas Török Sándor szavaival „egészen kis gyermekeknek és egészen nagy felnőtteknek” szól.

A pohos Peter a kalózok fogságában megtanul kesztyűbe dudálni. Majd hosszú és kínos tanulás után: repülni. Csak emlékeznie kell. Arra, hogy valaha tudott. Hogy valóban ő volt Peter Pan. Hogy mélyen odabent, a csekkek és árfolyamok és ingatlanok és hordozható URH-telefonok rétegei alatt ott él a győzhetetlen kiskamasz. Akivel megtörtént a jóvátehetetlen katasztrófa: felnőtt. És elfeledett mindent – elfeledett repülni. Mint mi valahányan. A rohadt életbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/04 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=458