KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Patakfia és a Nap

Kapecz Zsuzsa

Mesekönyvből mesélni kétféleképpen lehet: pontos szöveghűséggel vagy ide-oda kalandozva. Martin Tapak a második módot választotta, amikor kibővítette a Grimm-fivérek egyik nevezetes történetét, Az ördög három arany hajszálát más Grimm-mesék, főként A kristálygolyó részeivel. Filmje nem több, mint e mesék történéseinek többé-kevésbé eredeti kombinációban való rekonstruálása. Ez nem feltétlenül baj, de bizonyos kívánalmaknak ez esetben is eleget kell tenni, még a mesében is. Ha a kamera elé vitt tájak érdektelenek, legalább a díszletek vonzzák a szemet. Ha a díszletek sem, legalább a jelmezek vagy a tárgyi környezet. Ha a képek unalmasak, legalább a színészek legyenek szuggesztívek. A rettenetes király legalább rettenetes legyen. Az udvari bolond legalább mulattató. A varázsló legalább titokzatos, ha nem is merlini. A hercegkisasszony legalább elviselhető, ha nem is szép. Valami legalább legyen, sóhajt a néző. Mi lenne, ha Patakfia mégsem hozná el a Nap hajszálait? De akinek szárnyal a fantáziája, az otthon is maradhat és ábrándozhat bámulatos mesefilmekről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/04 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6462