KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cicák és titkárnők

Kapecz Zsuzsa

Olyan közösség bemutatása, amelyik látványosan nem azt csinálja, amire szerződött, mindig hálás téma. Ebben a filmben a közösség, akarom mondani: a kollektíva egy tervezőintézet, ahol természetesen ki-ki a magánügyeit intézi munka helyett: a fiatal rajzoló találkát beszél meg a barátnőjével, az igazgatóhelyettes titkárnője önfeláldozóan egyengeti főnöke karrierjét, az „igazgatójelölt” energiáját egy vadásztársaság irányítása köti le, a jó alakú adminisztrátorlányok pedig kacér blúzok segítségével próbálnak érvényesülni. A délutánra megbeszélt program mindenkit összehoz egy sebtében megrendezett keresztelőn, ahol kellő számú félreértés történik ahhoz, hogy a legfontosabbak másnap reggel tisztázódhassanak. Az egymással vetélkedő mérnökök közül végül az erényes lesz az új igazgató, a léha, ifjú titkárnő elmegy gyorsírást tanulni, a rajzoló kibékül csinos barátnőjével – a jó, íme, elnyeri jutalmát, ahogy az életben lenni szokott… Mindenki megnyugodhat. A lelkiismeretes nézőt azonban mégis nyugtalanítja, hogy forgatókönyvi formához a képek semmilyen „többletet” nem adnak. Ez a nyolcvan perc persze fogyasztható, még ha – Miloš Kopecký alakításán kívül – különleges ízekkel nem szolgál is; ám a valódi film mégiscsak ott kezdődik, ahol az alkotók képekben gondolkodnak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/02 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6516