KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/augusztus
KRÓNIKA
• Nemeskürty István: Ábel Péter halálára
• N. N.: Nemzeti Független Film- és Videofesztivál
FORGATÓKÖNYV
• Barabás Klára: Találkozik egy nővel (vagy kettővel) A szerkesztőség vendége: Jean-Claude Carrière

• Forgách András: A teremtő és a teremtett Mahábhárata
• Schubert Gusztáv: Szanszkrit apokalipszis Mahábhárata
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A rózsa teste Szerelmi ének
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Tekintet, szemlencsével Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai 1992
DOKUMENTUMFILM
• Lengyel László: Bánat Sérelmek filmjei
• Simándi Júlia: Ki beszél itt jelen időben?
TELEVÍZÓ
• Nagy Gergely: Belemászni a színházba Az FMS videó-sorozatáról
MÉDIA
• Turcsányi Sándor: Állati gazdaság Reklámfesztiválok
• Balassa Péter: Ezentúl – ezen túl
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Légy haszontalan! Toto, a hős
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Ramona
• Turcsányi Sándor: Az ideális gyanúsított
• Békés Pál: Téged egyedül
• Barotányi Zoltán: Gladiátor
• Békés Pál: Dupla dinamit
• Tamás Amaryllis: Az utolsó tánc
• Reményi József Tamás: Get back

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hangyák a gatyában

Hungler Tímea

 

Az ideáig tengerentúli műfajként kárhoztatott sophomoric, vagyis a hormon-orientált tinédzser-vígjáték begyűrűzött az öreg kontinens filmgyártásába is: elkészült a német Amerikai pite, amely pont olyan zaftos, olajos, geil, mint gyorséttermi verziója, és pont annyira fekszi meg a könnyed vígjátékokon nevelkedett néző gyomrát, mint a filmes kiadás.

A téma a szokásos: a kis Flo(rian) egy szép napon arra ébred, hogy a szunnyadó Erósz követelőzik benne. Szegény összezavarodott feje elsőként Red Bullhoz, a „Baráthoz” fordul segítségért, aki az iskola fehérmájú nőszemélyét szemeli ki a tűzoltásra, halálos sebet ejtve ezzel a pubertálni alig kezdett, sorára türelmesen várakozó hűséges barát(nő) szívén.

Miközben a színjátszó körben a világirodalom egyik klasszikusát, Shakespeare Rómeó és Júliáját próbálja a társaság, Flo megpróbál a nadrágjában és a fejében egyaránt rendet teremteni. A viccesnek csak nagy jóindulattal nevezhető helyzetek és dialógusok természetesen a hormonháztartás kérdései körül csúcsosodnak ki; téveszmék tömkelegét hallgathatja végig a néző szexről/szerelemről, s ez – tekintettel a célközönségre – igencsak kínos.

Az éjszakai német erotikus műsorok és óvszerreklámok modorában a dialógusok zöme Flo és nadrágjának (hiper)aktivizálódott tartalma között zajlik, aki/ami hősünket meglehetősen tudathasadásos állapotba kergeti: szorult helyzetében kire hallgasson, az eszére, a szívére vagy valaki/valami másra?

A probléma végül megoldódik, a Fehérmájú lelép a Machóval, hősünknek pedig megmarad a régi helyes kis barátnő, aki nyiladozó nőiségét (hogy a film ne csak a fiúkáknak mutasson kerülendő példákat) rögtön azzal a ballépéssel kezdi, hogy ahelyett, hogy egészséges női öntudattal más fiú után nézne, visszafogadja a (rém)álmából ébredt Csipkerezsőkét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3220