KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/augusztus
KRÓNIKA
• Nemeskürty István: Ábel Péter halálára
• N. N.: Nemzeti Független Film- és Videofesztivál
FORGATÓKÖNYV
• Barabás Klára: Találkozik egy nővel (vagy kettővel) A szerkesztőség vendége: Jean-Claude Carrière

• Forgách András: A teremtő és a teremtett Mahábhárata
• Schubert Gusztáv: Szanszkrit apokalipszis Mahábhárata
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A rózsa teste Szerelmi ének
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Tekintet, szemlencsével Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai 1992
DOKUMENTUMFILM
• Lengyel László: Bánat Sérelmek filmjei
• Simándi Júlia: Ki beszél itt jelen időben?
TELEVÍZÓ
• Nagy Gergely: Belemászni a színházba Az FMS videó-sorozatáról
MÉDIA
• Turcsányi Sándor: Állati gazdaság Reklámfesztiválok
• Balassa Péter: Ezentúl – ezen túl
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Légy haszontalan! Toto, a hős
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Ramona
• Turcsányi Sándor: Az ideális gyanúsított
• Békés Pál: Téged egyedül
• Barotányi Zoltán: Gladiátor
• Békés Pál: Dupla dinamit
• Tamás Amaryllis: Az utolsó tánc
• Reményi József Tamás: Get back

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mission: Impossible

Mátyás Péter

Azonos címmel 1966 és 1973 között népszerű tévészéria futott az Egyesült Államokban. Mint egy interjúból kiderül, a sorozat a gyermek Tom Cruise kedvence volt. Hollywood egyik legkeresettebb színészének most lehetősége adódott a főhős újraformálására.

A moziváltozat a hidegháború utáni időszakban játszódik. Feketepiacra kerül egy lista, amely a világ legjobb titkosügynökeinek nevét tartalmazza. A Cruise vezette ügynökcsapat feladata a tolvajok kilétének kiderítése és a lista használatához szükséges kódokat tartalmazó számítógépes disc megszerzése. A cselekmény a fordulatok ellenére nem tartogat különösebb meglepetést, a végkifejlet előre megjósolható. A kémfilmek valamennyi kelléke felvonul itt: kettős ügynökök, szemüvegbe épített tévé-kamera, rejtett mikrofonok, felrobbanó autó, helikopteres üldözés. A film legfeszültebb akciójelenete a CIA főhadiszállásának többszörösen biztosított számítógépközpontjában játszódik, ahonnan a főhős a szellőzőberendezésen át leereszkedve próbálja meg ellopni a discet. Igaz, a jelenet ősmodelljét már láthattuk Jules Dassin 1964-es filmjében, a Topkapiban.

A kivitelezést Brian De Palmára bízták, aki az izgalmas beállítások, a dialógus nélküli cselekménysorok rendezésének mestere. A gyakorlott szem fel is fedezhet néhány rá jellemző megoldást, így például a több monitoron megjelenő osztott képmező vagy a szubjektív kamera használata a prágai fogadás jelenetében. Ennek ellenére a végeredmény nem több, mint egy jobb James Bond-film utánzata és Tom Cruise újabb kasszasikere. A cselekmény kiszámíthatóságán túl a karakterek sem túl érdekesek – kivételt csak Vanessa Redgrave által megformált bróker figurája jelent. Cruise akrobatikus mutatványain túl ezúttal intellektuálisan akar hatni a nézőkre, de ezt Sean Connery vagy Roger Moore jobban csinálták a 007-es szerepében.

E sorok írója csalódott. Brian De Palma jelentékeny filmkészítő, akitől három év hallgatás után mást vártam. Hírlik, hogy saját produkciójában újra forgat. Ha visszatalál a „szerzői” filmhez, talán visszatalál önmagához is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/09 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=346