KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/augusztus
KRÓNIKA
• Nemeskürty István: Ábel Péter halálára
• N. N.: Nemzeti Független Film- és Videofesztivál
FORGATÓKÖNYV
• Barabás Klára: Találkozik egy nővel (vagy kettővel) A szerkesztőség vendége: Jean-Claude Carrière

• Forgách András: A teremtő és a teremtett Mahábhárata
• Schubert Gusztáv: Szanszkrit apokalipszis Mahábhárata
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A rózsa teste Szerelmi ének
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Tekintet, szemlencsével Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai 1992
DOKUMENTUMFILM
• Lengyel László: Bánat Sérelmek filmjei
• Simándi Júlia: Ki beszél itt jelen időben?
TELEVÍZÓ
• Nagy Gergely: Belemászni a színházba Az FMS videó-sorozatáról
MÉDIA
• Turcsányi Sándor: Állati gazdaság Reklámfesztiválok
• Balassa Péter: Ezentúl – ezen túl
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Légy haszontalan! Toto, a hős
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Ramona
• Turcsányi Sándor: Az ideális gyanúsított
• Békés Pál: Téged egyedül
• Barotányi Zoltán: Gladiátor
• Békés Pál: Dupla dinamit
• Tamás Amaryllis: Az utolsó tánc
• Reményi József Tamás: Get back

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tex és a Mélység Ura

Tamás Amaryllis

 

Az érdektelen átlagprodukció minősítést sem érdemli Duccio Tessari legújabb kalandfilmje, melyet egy negyven éve népszerű képregény eredeti figuráiról mintázott a rendező, Bonellinek – a Tex Wilier képregények szerzőjének – segítségével. (Sőt, színészi közreműködésével).

Hamburgeresített indián-sztorit látunk. Itt már nyoma sincs holmi cooperi romantikának: ha az embert az első harminc percben a nyüzsgő nyüvekkel teli áldozatkoponyák morbid képei nem elégítenék ki, akkor ráadásként megtekintheti, hogyan riadoznak Tex Willertől az elhízott, dizájnos egyenruhákba öltöztetett yaqui indiánok, s mindezt betetőzi a „rejtélyes” Tulac megjelenése, valahogy úgy, ahogy egy úttörőtábort záró Nagy Tűz mellett a fáradt, ám kedélyes kispajtások elképzelik a bosszúálló indián amazont... „Custer legyen a nevem, ha ez a film hiteles!” – írta egykor a fáma szerint egy sziú kritikus –, feltehetőleg hasonló élményben részesülve. Az enyém meg Bajkeverő Jane, ha ez a film akár csak gyorsfogyasztásra is alkalmas volna!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/07 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5248