KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/augusztus
KRÓNIKA
• Nemeskürty István: Ábel Péter halálára
• N. N.: Nemzeti Független Film- és Videofesztivál
FORGATÓKÖNYV
• Barabás Klára: Találkozik egy nővel (vagy kettővel) A szerkesztőség vendége: Jean-Claude Carrière

• Forgách András: A teremtő és a teremtett Mahábhárata
• Schubert Gusztáv: Szanszkrit apokalipszis Mahábhárata
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A rózsa teste Szerelmi ének
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Tekintet, szemlencsével Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai 1992
DOKUMENTUMFILM
• Lengyel László: Bánat Sérelmek filmjei
• Simándi Júlia: Ki beszél itt jelen időben?
TELEVÍZÓ
• Nagy Gergely: Belemászni a színházba Az FMS videó-sorozatáról
MÉDIA
• Turcsányi Sándor: Állati gazdaság Reklámfesztiválok
• Balassa Péter: Ezentúl – ezen túl
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Légy haszontalan! Toto, a hős
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Ramona
• Turcsányi Sándor: Az ideális gyanúsított
• Békés Pál: Téged egyedül
• Barotányi Zoltán: Gladiátor
• Békés Pál: Dupla dinamit
• Tamás Amaryllis: Az utolsó tánc
• Reményi József Tamás: Get back

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Férj és feleség

Csala Károly

 

A szerelem múlandó, a házasság romlandó – hirdeti csaknem minden művében a lengyel irodalom talán első számú ötletembere, Ireneusz Iredynski, aki e film forgatókönyvét is írta. Az író szellemessége vitathatatlan, mélysége vitatható. A film rendezésére ugyanez áll. Sylwester Chęciński tapasztalt, hazájában többszörös díjnyertes rendező: elsősorban színészei kiválasztásával és vezetésével tesz ránk jó benyomást. No, de a történet sovány. Előbb a férj, Roman szemszögéből látjuk: névtelen fenyegető leveleket kap, rettegni kezd, sorra veszi azokat, akiknek élete során ártott, akiket cserbenhagyott, s kiderül, egyikük sem lehet a fenyegetőző. Aztán rémületében átlöki a korláton a sötét lépcsőházban némán közeledő félbolond lakótársát, a rendőrség gyilkosságért letartóztatja. A második részben kiderül, hogy a gyengédséget nélkülöző feleség, Magda volt a névtelen levelek szerzője. A nőnek jó oka van hosszan zokogni, férje vállára borulva, a film végén: bizonyára nem ezt akarta. De azért nem vallja be az igazságot. A dramaturgia trükkössége nem hagyott más teret a rendezőnek és munkatársainak fantáziájuk használatára, mint formális ötletek beépítését a film szövetébe. Az operatőr így azt találta ki, hogy a jelenben játszódó képeket az értékhatárhoz közel eső homályban veszi föl (à la Koltai Lajos), s a visszaemlékezések jeleneteit mutatja normális, nappali megvilágításban. Maché az egész. Csak a jó színészek próbálnak többet adni: elsősorban Andrzej Seweryn és Marzena Trybała, a férj és a feleség alakítói.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 43-44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7562