KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sakáltanya

Korcsog Balázs

 

Jerry Bruckheimer, a Flashdance producerének legújabb alkotása ismét a látványos, könnyed és szórakoztató filmek nézőközönségének kedvez: a Sakáltanya a nagysikerű zenés-táncos produkció folytatásának is tekinthető. Senkit se tévesszen meg a film – az angol eredetitől eltérően – hangzatos magyar címe (Coyote Ugly magyar fordításban – à la Gyalogkakukk – csúnya prérifarkast jelent): a filmbeli Sakáltanya nem egy krimi- vagy horrorprodukció, de nem is egy sivatagi (vagy préri-) show színtere, hanem egy meglehetősen extravagáns éjszakai szórakozóhely, egy kocsma valahol New York-ban. Violet (Piper Perabo), a kisvárosi lány arról ábrándozik, hogy sikeres dalszerző és énekesnő lesz. Apja (John Goodman), aki egyedül neveli őt, félti a nagyvárostól, így csak nehezen tud elszakadni lányától. Violet végül mégis New Yorkba költözik, ahol egy ideig demóival házal a lemezkiadóknál – persze mindhiába. Megismerkedik Kevinnel (Adam Garcia), aki persze a barátja lesz, és munkát is talál magának: coyote-girl, azaz felszolgáló-táncos-énekesnő lesz a már említett kocsmában. A boldog végkifejletig azonban még különböző, eredetibbnél eredetibb epizódok töltik ki a film idejét (a lányt kirúgják az állásából, szakít a barátjával, apja balesetet szenved), ám a végére persze minden sikerül és jóra fordul: Violet sikeres dalszerző és énekesnő lesz – ki hitte volna?!

A film egyetlen igazi telitalálata: az apa figurája John Goodman hiteles és komikus alakításában. Egyébként meg: sok zene, sok tánc, így csak azoknak ajánlható a produkció, akik fiatalos, zenés, táncos – és kissé romantikus filmet szeretnének látni a mozikban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3131