KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Palimadár

Tamás Amaryllis

 

John Badham lendületes, akciókkal dúsított romantikus vígjátéka mindazoknak tetszeni fog, akik a hasonló Óvakodj a törpétől! lélegzetállító iramát, humorát bírták szusszal, akik kedvelik Goldie Hawn szívós-mókás cilikeségét, akik értékelni tudják a férfias Mel Gibson (Rick Jarmin) természetes lényét, őszinte játékát, Brit-Columbia (Vancouver) megkapó szépségét, a szinte valószínűtlenül bravúros látványtechnikát, amivel a Palimadár alkotógárdája elkápráztatni kívánja a nagyérdeműt. Kasszasikernek ígérkezik a vérre menő kalandok virtuóz és tragikomikus kavalkádja, mint ahogy azok voltak Badham eddigi alkotásai is: a Szombat esti láz, a Mégis kinek az élete?, a Kék villám. Vélhetőleg azokat is megérinti majd, akik az őrületes tempójú jelenetek mögött észreveszik a Hair zenéjének néhány belopott taktusát, felismerik Bob Dylan hatvanas évekbeli songjait, és a fergeteges „krimiben” egy – a világ bármely pontján elhelyezhető, alig felderíthető, szövevényes – bűnügyet: nevezetesen, hogy aki úgymondott „fontos emberek” ellen koronatanú, annak sorsa akár élethosszig tartó menekülések sorozatává válhat. S ámokfutása – paradox módon – élete értelmét kérdőjelezheti meg. Rick Jarmint emberi és politikai bátorsága két évtizedes fantomlétre kényszeríti a Szövetségi Tanúvédelem „gondoskodása” ellenére vagy tán éppen azért. így is lehet fogoly az ember: „... eluralkodik rajta és sorsát meghatározza a szerepe.” De hát „fogoly a legalista is, fogoly az ellenzéki is...”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4054