KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bolykovszky Béla halálára

N. N.

 

Több mint ötven évvel ezelőtt kezdte pályáját, még a némafilm-korszakban. Fölvilágosítóként dolgozott, előbb Eiben István, majd Hegyi Barnabás mellett. A régi magyar operatőri iskola e jelentős művészei rendkívül sokat köszönhettek tehetségének: nem véletlenül fogadták el közvetlen munkatársuknak, partnerüknek. Még fontosabb szerepet játszott 1945 után. Több mint húsz évig tanított rendező- és operatőrjelölteknek a Filmművészeti Főiskolán világítástechnikát. Ez alatt az idő alatt sok kitűnő magyar film fővilágosítója volt. Pásztor István, Illés György, Szécsényi Ferenc és mások munkatársa. Olyan jelentős alkotások elkészítésében működött közre, mint a Vasvirág, az Édes Anna, az Angyalok földje, a Hideg napok.

„Fénymester” – ezzel a szóval illették a legjobb magyar operatőrök, s jellemző, hogy egykori tanítványai közül Zsigmond Vilmos, Kovács László vagy Badal János is gyakran feleleveníti alakját. Bolykovszkv Béla kéziratos visszaemlékezéseinek forrásértékű filmtörténeti jelentősége tagadhatatlan, érdemes volna – legalább a szakma számára – hozzáférhetővé tenni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6687