KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A 34-es gyors

Simándi Júlia

 

Ráérős, aprólékos és várakozást keltő expozíció, amelyet régi jó krimikből ismerünk: egy hálókocsiban különböző utasok gyűlnek össze. Minden bizonnyal történni fog velük valami izgalmas. És valóban. A szerelvény kigyullad. Amit ezután látunk: egy polgári védelmi gyakorlat és egy könnyfakasztó melodráma sajátságos keveréke. A tűzoltók és a vöröskeresztes alakulatok a helyzet magaslatán vannak. Ugyanez nem mondható el a film többi közreműködőjéről, főképp a színészekről, akik kétségbeesetten ágálnak a kínosan hamis helyzetekben, egészen addig, míg a gyakorlatot le nem fújják, azaz, míg véget nem ér a történet. Ekkor megkönnyebbülve hazabuszoznak valamennyien. Azok is, – a rendező elidegenítő szándéka lenne ez? – akik szerepük szerint korábban szörnyűséges halált haltak. Ez új, ilyen még nem volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6708