KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Különösen kedvelem...

Pandur Kálmán

 

Különösen kedvelem a sci-fi regényeket és filmeket, ezért talán a szokottnál is nagyobb figyelemmel követem nemcsak a Galaktika, de az összes lap, így a Filmvilág ilyen tárgyú cikkeit is. Kérdésem, hogy a szerkesztőség milyen kritériumok alapján bírálja kedvezően vagy kedvezőtlenül az egyes tudományos-fantasztikus alkotásokat? Azért fogalmazok így, mert rövid idő alatt három sci-fi bemutató is volt, s az önök lapja – szerintem – felemás módon foglalkozott ezekkel a művekkel. A Nyolcadik utas: a halál-t például, gyakorlatilag egyetlen kivételként a filmet kategorikusan elutasító többi kritikával szemben a Filmvilág méltatta a „legértőbb” (legenyhébb?) módon. Furcsa módon azonban – s ráadásul ugyanaz a kritikus – a Harmadik típusú találkozás-t a legnagyobb értetlenséggel fogadta. Nem a dicséretet hiányolom, minden néző és minden kritikus másként lát, hanem a Nyolcadik utas esetében megütött hangot, az alkotás hátterét, a műfaj történetét, fejlődését, a kultúrtörténeti vonatkozásokat. Spielberg mint jelenség, és a Harmadik típusú találkozás, mint az „új Hollywood” egyik kulcsfilmje, alaposabb elmélyedést érdemel. (Zárójelben, de nem mellékes megjegyzésként, M. Crichton filmje, a Kóma ismét elmélyültebb, gazdagabb kritikát kapott lapjukban. Meglepetés most már, vagy nem meglepetés, hogy ezt a kritikát is az előző két filmet bíráló szerző írta?)

 

Pandur Kálmán

Pécs

 

*

 

Meglepetését ha jól értjük nem a kritikus neve, hanem az Ön véleményével olykor teljesen megegyező, máskor teljesen ellentétes véleménye okozza. Ehhez hozzá kell szoknia. Abban viszont teljesen igaza van, hogy a Harmadik típusú találkozások valóban „kulcsfilm”. A kritikát követő számunkban ezért is közöltük Ollózó rovatunkban François Truffaut írását: ,;Spielberggel forgattam” címen. Bizonyára ez sem kerülte el figyelmét.

 

A szerk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7350