KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Zugügyvéd zavarban

Képes Júlia

 

Sergio Corbuccinak ebben a filmjében megtalálhatjuk a bűnügyi történethez szükséges összes „elengedhetetlen” kelléket, a szó jó és rossz értelmében egyaránt. Van benne jónéhány hulla, bunyó és tréfa, némi szadizmus és naturalizmus, s persze világhírű színész. Mindezek – s ez a rendező arányérzékét dicséri – inkább csak fűszerezik a sztorit, csak annyit adagol belőlük, amennyi feltétlenül szükséges a bűnügyi történethez. Az ötletek, bár nem mindig eredetiek, szinte kivétel nélkül hatásosak. A párbeszédek néha laposak ugyan, ám többnyire szellemesek, ugyanakkor igen keserűek is. A figurák – köztük a zsarnok üzletember apa, aki kétségbeesetten nyomoztat elveszett, állapotos leánya után, de a leányzó sorsa egy csöppet sem érdekli; a nála levő kulcsfontosságú, leleplező iratok annál inkább – érdekesek. A főszerepet játszó Ugo Tognazzi nem pusztán nevével járul a filmhez, hanem szórakoztató játékával is. Röviden: az egész film mindvégig izgalmas és pergő. Csak éppen nem szabad komolyan venni. Egyetlen kockáját sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7376