KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Szakadék

Molnár Gál Péter

1941. szeptember 11-én mutatták be Darvas József színművét a Pünkösti-féle Madách Színházban.

1956. március elsején mutatták be a színmű filmváltozatát Ranódy László rendezésében.

Bessenyei Ferenc szerepét eredetileg Greguss Zoltán játszotta, Bara Margitét az operabalerina Bordy Bella, Sinkovits Imréét Várkonyi Zoltán.

1937-es riportjában Darvas már fölrajzolja a témát: tetanuszmérgezésben meghal egy napszámos kislánya, és a faluban elterjed: a gazdája gyilkolta meg őt.

1939-ben jelenik meg a történet regény változata: Máról holnapra címmel.

Azért időzünk dátumoknál, mert a falukutató-irodalom legmélyebb tragikumú műve lett a Szakadék, és érdemes figyelni rá, hány évnek kellett eltelnie színpadi megformálásáig. Ugyanúgy, ahogy a dráma megfilmesítésére Ranódynak másfél évtizedig kellett időznie, kész forgatókönyvvel asztalában, jóllehet, kis ideig még a Parasztpárt tulajdonában levő filmgyár igazgatója is volt, de nem sikerült pénzt szereznie ehhez a kemény és tiszta filmhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8218