KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Fiatal Magyar Film Fóruma

• Földényi F. László: Német szenvedés Európa
• Bikácsy Gergely: A képzelet éjszakái Duras filmen
FEDERICO FELLINI
• Tordai Zádor: L’augusto Fellini Örökmozi
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Wisinger István: Lángvörös hús Erőszakhullám Hollywoodban
KRITIKA
• Ardai Zoltán: A sütemény halála Video blues
• Báron György: Költő, tájban, mellékalakokkal Arizonapló
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Érzelmek kisiskolája Doris Dörrie kisregényei
• Hegyi Gyula: Az ő nemzedékük Kovács István a lengyel filmről
FESZTIVÁL
• Lágler Péter: Endo és Nano Linz: Ars Electronica ’92
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Ördög vigye
• Koltai Ágnes: Zombi ésa szellemvasút
• Békés Pál: Dermesztő szenvedélyek
• Takács Ferenc: A végső megoldás: Halál 3
• Sárközi Dezső: Wayne világa
• Tamás Amaryllis: Gyűlölöm a színészeket
• Barotányi Zoltán: Tökéletes katona
• Nagy Gergely: Sült, zöld paradicsom
• Sárközi Dezső: Férfias játékok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mágnás Miska

Czirják Pál

Magyar, 1948. Rendezte: Keleti Márton. Szereplők: Gábor Miklós, Mészáros Ági, Németh Marika, Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Gobbi Hilda. 83 perc.Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum.

Keleti Márton alighanem a II. világháború utáni magyar filmgyártás legsikeresebb rendezõje. Alkotásai közül húsznál is több büszkélkedhet milliós nézõszámmal, és a Mágnás Miska e sorban is a legelsõ. Az 1948-ban forgatott, 1949 februárjában bemutatott operettfilm ráadásul nem csupán a rendezõ, hanem a magyar film egésze szempontjából is listavezetõ: versenytársait messze megelõzve a legnézettebb hazai munka.

Mi lehetett a siker titka? Keleti egyfelõl biztos kézzel választott alapanyagot. A színpadi mû már néhány évtizeddel korábban, a magyar zenés színjátszás fellendülésének idõszakában nagy népszerûségre tett szert. Az 1916-os budapesti premiertõl kezdve rendkívüli lelkesedés övezte, a fõvárosi bemutatót vidéki és külföldi elõadások követték, Korda Sándor rendezésében csakhamar elkészült az elsõ filmes feldolgozás is. A húszas évektõl a darab háttérbe szorult – elsõsorban politikai okokból, mivel története a tekintélyelvûség és az arisztokrata világ csattanós, maró gúnyrajzát adta. Dallamaira viszont még akkor is sokan emlékeztek, amikor már évek óta egyetlen társulat sem adta elõ. Keleti pedig a rá jellemzõ jó érzékkel találta meg azt a pillanatot, amikor az operett – kis igazításokkal – újra idõszerûvé vált.

A Mágnás Miska kimagasló sikerének másik fontos tényezõje minden bizonnyal a kivitelezés igényessége volt. Bakonyi Károly és Gábor Andor operettjét Keleti számára Békeffy István írta filmre, Szirmai Albert eredeti zenéjét Fényes Szabolcs dolgozta át, a kamera mögött pedig Eiben István állt. Mindannyian szakmájuk legtapasztaltabb képviselõinek számítottak. A darab szerepeit – ideértve a mellékfigurák egy részét is – a korszak népszerû színészei formálták meg. A díszletezés és a kosztümök gazdagsága ugyancsak emelte a produkció minõségét. Keleti a megfelelõen kiválasztott alapmûbõl színvonalas, korszerû szórakoztató darabot hozott létre, amely ugyan egyes motívumaiban már megelõlegezte a késõbbi termelési operetteket, azonban többé-kevésbé még el tudta kerülni azok erõltetett, hamis megoldásait, dramaturgiai sutaságait.

Extrák: a felújított kép és hang mellett a kiadvány két extrát is kínál: egy válogatást aMágnás Miska groteszk humorát meghatározó Latabár testvérek további komikus számaiból, másrészt egy közel félórás keletkezéstörténeti összeállítást, amely ideális bevezetést nyújt a filmhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10730