KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Fiatal Magyar Film Fóruma

• Földényi F. László: Német szenvedés Európa
• Bikácsy Gergely: A képzelet éjszakái Duras filmen
FEDERICO FELLINI
• Tordai Zádor: L’augusto Fellini Örökmozi
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Wisinger István: Lángvörös hús Erőszakhullám Hollywoodban
KRITIKA
• Ardai Zoltán: A sütemény halála Video blues
• Báron György: Költő, tájban, mellékalakokkal Arizonapló
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Érzelmek kisiskolája Doris Dörrie kisregényei
• Hegyi Gyula: Az ő nemzedékük Kovács István a lengyel filmről
FESZTIVÁL
• Lágler Péter: Endo és Nano Linz: Ars Electronica ’92
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Ördög vigye
• Koltai Ágnes: Zombi ésa szellemvasút
• Békés Pál: Dermesztő szenvedélyek
• Takács Ferenc: A végső megoldás: Halál 3
• Sárközi Dezső: Wayne világa
• Tamás Amaryllis: Gyűlölöm a színészeket
• Barotányi Zoltán: Tökéletes katona
• Nagy Gergely: Sült, zöld paradicsom
• Sárközi Dezső: Férfias játékok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Nem írnek való vidék

Tosoki Gyula

Kill The Irishman/Bulletproof Gangster – amerikai, 2011. Rendezte: Jonathan Hensleigh. Szereplők: Ray Stevenson, Vincent D’Onofrio, Val Kilmer. Forgalmazó: Budapest Film. 104 perc.

A Coeneket plagizáló, idétlen magyar cím pompás gengszterfilmet takar. A középpontban a dokkmunkásként induló, majd szakszervezeti nagymenőből a hetvenes évek clevelandi alvilágának vezérévé züllő–emelkedő Danny Greene áll, aki nem csak számos életet követelő tevékenységével, hanem ellentmondásos emberbaráti akcióival hívta fel magára a figyelmet, és akinek a halála bedöntötte a korszak maffiaklánjait (legalábbis a keleti parton alaposan átrendezte az erőviszonyokat). Az eddig inkább forgatókönyvíróként dolgozó (Az angyal; Jumanji; Armageddon; Die Hard 3.), és direktorként csupán a Megtorló című képregény-adaptációval jelentkező Jonathan Hensleigh filmjét számos kritikus illette azzal a váddal, hogy sok elemében emlékeztet Scorsese hasonló tárgyú eposzaira vagy a Maffiózók című sorozatra – az epizodikus építkezéstől kezdve a konfliktusok jellegén keresztül a felvonultatott figurák rajzáig –, ámde a pontos ritmus, az ihletett miliőfestés, és persze a főhőst adó Ray Stevenson játéka kárpótol a kevésbé eredeti ötletekért. Hensleigh nem akar sokat, mindössze elővezetni egy feszes karriertörténetet, mégpedig úgy, hogy a kortárs maffiamozik mellett a műfaj klasszikusaira is épít (a zárlatban a gyerekek felléptetésével a Mocskos arcú angyalokat, míg a gengszter elsiratásával A viharos húszas éveket idézi meg távolról). Filmje közel sem tökéletes ugyan (a főhős és a clevelandi rendőrség nyomozójának kapcsolata érthetetlen okból kifejtetlen marad; a nevezett nyomozó kezdetben hangsúlyos belső narrációja idővel jelentőségét veszti stb.), a Kill The Irishman azonban így is kötelező darab.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10896