KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Fiatal Magyar Film Fóruma

• Földényi F. László: Német szenvedés Európa
• Bikácsy Gergely: A képzelet éjszakái Duras filmen
FEDERICO FELLINI
• Tordai Zádor: L’augusto Fellini Örökmozi
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Wisinger István: Lángvörös hús Erőszakhullám Hollywoodban
KRITIKA
• Ardai Zoltán: A sütemény halála Video blues
• Báron György: Költő, tájban, mellékalakokkal Arizonapló
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Érzelmek kisiskolája Doris Dörrie kisregényei
• Hegyi Gyula: Az ő nemzedékük Kovács István a lengyel filmről
FESZTIVÁL
• Lágler Péter: Endo és Nano Linz: Ars Electronica ’92
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Ördög vigye
• Koltai Ágnes: Zombi ésa szellemvasút
• Békés Pál: Dermesztő szenvedélyek
• Takács Ferenc: A végső megoldás: Halál 3
• Sárközi Dezső: Wayne világa
• Tamás Amaryllis: Gyűlölöm a színészeket
• Barotányi Zoltán: Tökéletes katona
• Nagy Gergely: Sült, zöld paradicsom
• Sárközi Dezső: Férfias játékok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Zsernyákok

Hámori Dániel

 

A svédeknek kimondottan jó a humoruk: akadnak, akik az Abba fellépőruháit is ennek tulajdonítják, az utóbbi időben azonban egy-két hazai vígjáték kétségtelen bizonyságot tett róla. Josef Fares filmje igazi abszurd komédia a világ talán leginkább kigúnyolt embereiről. Nem, nem a szőke nőkről, hanem a rendőrökről van szó. Azonban ez a film nem az altesti humor, vagy a lealázás eszközeivel él, mint mondjuk a Farelly-fivérek tennék: Fares mester elegánsan, persze sokat gonoszkodva, de mérhetetlen szeretettel ábrázolja szereplőit. A cél a nevettetés mellett az emberi kapcsolatok, gyengeségek és a ragaszkodás bemutatása, és nem a sárdobálás.

Jacob, Benny, Agneta, Lasse és Hakaan az álmos svéd kisváros rettenthetetlen kávé- és hot dog-pusztító őrei. Mást nem igazán pusztíthatnak, mert a városka bűnözési mutatói a nullán állnak. Hőseink persze elhivatottan járőröznek, felelősségük teljes tudatában. Amikor azonban egy csinos revizorhölgy megérkezésével a rendőrőrs bezárása fenyegeti őket, mondván, ilyen csendes helyen semmi szükség rájuk, a címszereplők összefognak, hogy sajátkezű bűncselekményekkel biztosítsák szeretett munkahelyüket. Rablás, robbantás, „tűzharc” lármája veri fel a nyugodt kisváros csendjét. Jóravaló hőseink viszont a békéhez szoktak, nem bűnözéshez, így mikor a helyzet már forróbb, mint a kávé, felbukkan a különleges alakulat, hogy megoldja a vészhelyzetet…

A kedves alkotás felvonultatja a műfajra jellemző összes klisét, miközben akcióban sem szűkölködik – ráadásul filmes utalásokat, önreflexív gegeket is tartalmaz. A finálé különösen ínyencfalat, kis fricska búcsúzóul. A végeredmény: a közegek lebilincselő botladozása, avagy addig nyújtózkodj, amíg a fakabát ér.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1984